96129. lajstromszámú szabadalom • Sámfakészítő munkaeljárás és berendezés

— 2 — tárgytartón a (k) munkadarabot a forgó (p) maróhoz emeljük és jobbra-balra mozgatva, a kívánt (v) vájatot beleássuk a (kl) felébe (2. ábra). Ennek elvégeztével 5 megoldjuk az (o) szárnyas csavart, kiemeljük és megfordítva visszaillesztjük a (k) tárgyat a (g) tartóba, úgyhogy most a (k2) sámfafél kerüljön a (p) maró alá, a már megvájt (kl) sámfafél pedig az (n) 10 lemez alá, amit az (o) szárnyas csavarral ismét odaszorítunk a (g) tárgytartóhoz. Az (i) fogantyúval ismét felemelt (g) tárgytartón a (k2) sámfafelet visszük most a (p) maró hatáskörébe és ismét 15 jobbra-balra mozgatva a vájatot a tárgy ezen felén is elvégezzük. A jobbra-balra mozgatással a külső felületet igyekszünk megközelítően követni. A munkás kezének a maró késeitől való 20 megvédésére a (p) maró fölé (q) burkolatot borítunk. A mindkét felében elkészült (v) vájat befejeztével levesszük a (k) munkadarabot a (g) tárgytartóról és a még mindig 25 összefüggő sámfapárt az (x) szimmetriasíkban, pl. szalagfűrésszel elkülönítjük egymástól. Az elkülönített sámfát újra befogjuk — most azonban nem az orra, hanem má-30 sik vége van elül — és vagy ugyanazon maróval, vagy erre a célra alkalmazott más rövidebb befogó készülék marójával a fenekén mart (v) vájatba egy még mélyebb (w) öblöt marunk. A maráshoz 35 azonban a (d) orsót forgás ellen rögzítjük. Végül a sámfa tövében az oldalfalban két oldalt a már jelzett célú lyuksort fúrjuk meg. 40 Szabadalmi igények: 1. Sámfakészítő munkaeljárás, aminek jellemzője az, hogy a külső felületén kellő idomra kidolgozott és derék-, illetőleg sarokrészével párosával össze-45 függő két sámfatörzs (sámfapár) alsó felületén maróval létesítjük a vájatot, vájás után két külön testre osztjuk, az elosztott sámfaegyed alsó oldalán a már meglevő vájatnál mélyebb öblöt marunk, végül a sámfa külön- 50 álló sarokrésze fémkengyele rúgózó két végének szabályozható befogadásar ci ci kivájt sámfa falába lyuksort fúrunk. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana- 55 tosítására való berendezés, amire jellemző alkalmas állvány (asztal) függőleges furatában lazán forgó függőleges orsó felső végén kiképezett fej vízszintes csapján csuklósan megerő 60 sített villás végű tárgytartó. 3. A 2. igényben védett berendezés kiviteli alakja, amit az jellemez, hogy a tárgytartó a sámfapár beillesztésére teknőszerű mélyedéssel, a teknő felső 65 végén a sámfa orrának befogadására egy fészekkel és másik vége felé egy rögzítő lemezzel és oldhatóan zárható csavarral van ellátva, fogantyújánál fogva pedig körívben felemelhető és 70 így a tárgy a felette fix tengelyen forgó maróval érintkezésbe hozható. 4. A 2. igényben védett berendezés további kivitele, aminek jellemzője az, hogy az állvány előre és hátra moz- 75 gatható és beállított helyzetében rögzíthető. 5. A 2. igényben védett berendezés további kiviteli alakja, amit az jellemez, hogy a vájattal már ellátott sámfa- 80 egyed öblének kimarásához a tárgytartó felső villás végét fejével tartó orsó az állvány furatában forgás ellen biztosítva van. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda. Budaüesf