96120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oly tömítőgyűrűk előállítására, melyek horony és léc útján összekötött segmensekre vannak osztva

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ||JJ||J| SZABADALM

I SZABADALMI LEÍRÁS 96120. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás oly tömítőgyűrűk előállítására, melyek horony és léc útján összekötött szegmensekre vannak osztva. Hulm Gusztáv gyáros Berlin. A bejelentés napja 1927. évi október hó 7-ike. Ismeretesek már tömítőgyűrűk, dugattyúrudak, dugattyúk ési hasonlók számára, melyek horony és léc útján összekötött, töhb szegmensből állnak és rend-5 szerint kerületük köré fektetett spirálrúgó vagy hasonló útján tartatnak össze. Emellett az orr, illetve nyelv többnyire az egyik homlokfelületen a szegmens egyik végén van és a megfelelő horony a 10 másik vég szembenfekvő homlokfelületén. A szegmenseknek üzem közben való mozgásánál a nyelv és a horony egymáson csúszó felületeinek gőzmentesen kell zárniok és a ma előnyben részesített nagy 15 gőznyomásokkal szemben is tökéletesen kell tömíteniök. Szükséges tehát, hogy a felületeket nagy gondossággal és pontossággal készítsük és munkáljuk meg, ami sok munkát és nagy költségeket igényel, 20 ha a gyűrűszegmenseket, úgy amint, ez eddig különösen vasból készült gyűrűknél szokásos volt, marás útján állítjuk elő. A gyártásnak e neme lényeges anyagpazarlással jár, mert pl. három szeg-25 mensre osztott gyűrűnél a teljes gyűrűből nem készülhet több, mint két ily szegmens, úgyhogy az utolsó harmad mint hulladék, nem használható. A találmányt eljárás képezi oly gyű-30 rűk előállítására, melyeknél e hátrányokat megszüntetjük, ami által könnyű és egyszerű módon sikerül ily gyűrűket oly pontossággal és töimítőképességgel előállítani, amint az az eddigi eljárásokkal 35 nem volt lehetséges. A találmány szerint az esztergályozás útján előállított gyűrűket, melyek pontosan és minden játék nélkül egymásba illenek, szétvágatlanul egymásba helyezzük és azután a furatokat, melyek később a szegecseket veszik 40 fel, a két erősen és szorosan egymáshoz szorított egész gyűrűn átfúrjuk, a gyűrűket iazután a csapok és hornyok kívánt hosszúságával egymáshoz képest eltoljuk és ezt követőleg ismét egymásba helyezve, 45 a kívánt számú szegmensre szétvágjuk. Az, hogy az egymásba dugott gyűrűket a találmány értelmében a szegecslyukak fúrása után közösen elvágjuk, lényeges előnyöket nyújt. Egyrészt lényegesen 50 egyszerűsítjük és gyorsítjuk az előállítási eljárást, másrészt pedig teljes biztonságot teremtünk aziránt, hogy a két részgyűrű egyes szegmensei egymással pontosan megfelelő méretűek lesznek, a szege- 55 esek a gyűrűk egész kerületén helyesen lesznek elosztva és hogy a gyűrűrészeknek egymáson fekvő felületein minden rést elkerülünk. A találmány szerinti eljárással sikerült a szegmensrészeket egy- 60 mással olyannyira bensően összekötni, hogy az előbbi két kör érintkezési vonala még nagyító üvegen át sem ismerhető fel, úgyhogy a kész szegmensek egy darabból öntöttnek látszanak. 65 A találmány továbbá a gyűrűk belső felületén szükséges kenőhorony elrendezésének különös módjára is kiterjed. A rajzon a találmány szerinti eljárással készült gyűrűnek foganatosítási 70 példája és előállításának különböző fokozatai vannak feltüntetve. E kiviteli példánál a külső gyűrű L-alakú keresztmetszetű, míg a belső gyűrű keresztmetszete négyszögletes. Feltételezzük to-' 7;> vábbá, hogy a gyűrű három szegmensre osztandó. Az 1. ábra a külső gyűrű keresztmetszete, a