96116. lajstromszámú szabadalom • Bunsenlángozó

_ 2 — láng- a keverőcsőnek (11) részébe csapódik vissza és a (4) csőben ég. Még- ha a gázbeömlés isrnét normális lesz is, a láng a (11) csőrészben ég tovább. 5 A. találmány szerint már most a, (7, 8, 9) és (10) alkatrészekből álló síp által alkotott, rezgéskeltőt rendezzük el. A (10) csövön át levegőt fúvatunk a (9) sípszájba. Ekkor a (8) légoszlop rezgésbe 10 jön és ezen rezgéseket a (7) gummimeimibrán a (3) gázkiömlési csövön át a kiömlő gáznak adja át. A síp megfúvásánál a következő különös jelenséget észleljük. A fennebb említett kísérletnél a 15 (11) csőrészbe visszacsapódott láng* azonnal kialszik ós a Bunsen-lángzó megint rendesen ég. Ebből következik, hogy a (3) gázfúvókánál a (4) keverőcsőbe beömlő g'ázsugá inak hossz-rezgései akadályozzák 20 meg normális gáznyomásoknál a lángnak visszacsapását. Ezt igazolja a következő kísérlet: Ha a sípfúvókát a (4) keverőesőből kivesszük és azt szabadon égni hagyjuk, anélkül, hogy sípoltatnók, ak-25 kor látjuk, hogy a láng közvetlenül a fúvókánál ég. Mihelyt azonban a sípot fúvatjuk, a láng közvetlenül a (1'2) fúvókánál (3. ábra) elalszik és ettől csak a (13) távolságban ég'. A rezgések tehát a 30 (12) fúvókára visszacsapódott lángot önműk ödőén elöl tják. A gyakorlati használat számára már most kívánatos., hogy elsősorban 8 SÍp működtetésére szolgáló légbevezetést és .35 másodsorban a, síp hangzásával járó lármát elkerüljük. Az elsőt azáltal érjük el, hogy a sípot magával a gázárammal fúvatjuk, másodikat pedig azáltal, hogy a rezgéseket oly rövidekre szabjuk, liogy 40 azok a hallhatóság határán kívül maradnak. A következőkben leírt foganatosítási alakok megmutatják, miképen értük el ezen célt. 45 A Bunson-lángzónak gázfúvókáját különbözőképen akként képezhetjük ki, hogy az rezgéskeltő gyanánt működik. A 6—10. ábrában feltüntetett foganatosítási alakokinál (34) a rezgéskeltő fúvóka, (15) .50 a gázfúvóka, (16) a rezgési kamra, (17) a gázfúvóka mellső kúpos meghosszabbítása, (18) pedig ennek külső kúpos vége. A 6. ábrában feltüntetett foganatosítási alaknál a rezgéskeltő (14) fúvóka, rézsú.55 tosan levágott csődarabkáiból áll, mely a (16) rezgési kamrának hátsó végébe van illesztve, mely azonban önként értetődően a fúvókával egy darabot is képezhet. Ezen csődarabka oly furattal van kiképezve, melyen keresztül a gáz beomlik és a (16) rezgési kamrában, a gáznyomásnal részben sebességgé történő átalakítási révén, rezgéseket létesít. A találmánynak további foganatosítás alakjainál a rezgéskeltő fúvókában síp szerű rézsútos kiképzések, nyelvek, mern bránok, húrok, különböző hosszúságú ha sítékok (4. ábra) egyoldali (7. ábra,) ki képezett furatok (9. ábra), kettős furatol (8. ábra) vagy szűkítések (10 ábra) talál fcak alkalmazást. Hogy a, gázsugár rezgé seket létesíthessen, a rezg-éstkeltő nyílásá nak nagyobbnak kell lennie, mint a (15 gázsugárfúvóka nyílásának. Hasonló képen a (16) rezgési kamrának mérete: valamint alakja a cél, azaz a rezgézkel tés által vannak meghatározva. . Az is előnyösnek mutatkozott, ha a (15 gázfúvóka kifelé kúposán tágulóan va: kiképezve és pedig 30—50° szög alatt, liog a rezgésbe hozott gázsugár alkalmas mt don keveredjék levegővel ós a rezgéseke a fúvóka elé helyezett (19) keverőcsőne átadhassa. A fúvókának (18) kúpos vég is arra szolgál, hogy a levegő a gázfi: vóka nyílásához jól hozzáférjen. Az eml tett kiképzés továbbá előnyös a gáz-lé/ keveréknek szabályozására a (19) keveri csőben, ami magának a lángzónak a fí vékához vagy a fúvókának a lángzóhc való közelítése vagy attól való eltávol tása révén (csavarok segélyével) történi (11. ábra). A lángzónak: visszac-sapását fú vékához- a fennebb leírt fúvókának öi működő eloltása megakadályozza és ezt hatást különösen azáltal erősítjük, hogy láng-zók (19) keverőcsöve a igázfúvók; nak közelében hengeres szűkítéssel víi kiképezve, mely az égő felé tágul ( ábra). (A szűkülés körülbelül 2K—4-sz< olyan hosszú, mint a legszűkebb helyne az átmérője). Ilyen kiképzéssel, azaz a í vóka közelében a rezgéskeltő fúvókáv együtt elrendezett szűk kever őcsőv nemcsak azt érjük el, hogy a láng ne csapódik vissza, hanem, hogy a gázfúv kánál meggyújtott láng ott elalszik lángZión keresztül előre, lángzófejhez f és ott rendesen, nem-világító lángg tovább ég. A fennebb leírt találmánynak előny önként értetődően a meglevő kettős többszörös Bunsen-lángzóknál is haszr síthatók azáltal, hogy a találmányt 1< pező lángzónak alkatrészeit közönség iángzókba szereljük be. Ig*y a fennebb leírt fúvókával és 1< verőcsővel felszerelt egyszerű lángzór