96093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázelegyek, különösen levegö szétbontására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96093. SZÁM. — TV/2, OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gázelegyek, különösen levegő szétbontására. Franki Mátyás főmérnök Aug-sburg. A bejelentés napja 1926. évi január hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi január hó 16-ika. A levegőnek alkatrészeire való szétbontásánál az erőszükséglet függ a hidegveszteségektől és azon nyomástól, mely a felhasznált mosófolyadéiknak a folyékony 5 oxigén egyidejű elpárologtatása mellett való kondenzálására szükséges, továbbá azon légtömegtől, melyet a kondenzáló nyomásra sűríteni kell, hogy a mosófolyadékot a szükséges mennyiségben kap-10 juk. Minthogy légköri nyomás mellett a levegő —193 foknál cseppfolyósul, az oxigén azonban már —182 foknál, ennélfogva oxigén elgőzöltetésével a levegő csak akkor kondenzálható, ha 4—5 atm. túl-15 nyomással sűríttetik. Ha, amint eddig szokásban volt, az egész felbontandó levegőt kell cseppfolyósítani, akkor az egészet kell 4—5 atmoszférára sűríteni. Ezt a hibát a 167931. számú német sza-20 badalmi leírásból ismert Lachmann-féle eljárás kiküszöböli. Ennél a feldolgozandó levegőből csak annyi sűríttetik be, amennyi a mosófolyadék képzésére szűk séges. A levegő többi része egyszerűen 25 befuvatik. A sűrített levegőt azután oxigén elgőzölögtetésével cseppfolyósítják, azaz mosófolyadékká változtatják. A befuvott levegő csak rektifikálásra szolgál. Ennek a Lachmann-féle eljárásnak az 30 a hátránya, hogy az eddig használt ellenáramú csöves hidegkicserélő berendezések nem voltak kielégítők sűrítetten vagy csak kis nyomással sűrített levegővel való munkánál, különösen mikor a hi-35 degcserében résztvevő alkatelemek és a szétbontandó levegő egyike sem sűríttetetett lényegesen. Találmányom gázelegyek szétbontására alkalmas új hidegkicserélő üzemeljárás, mely az eddigi eljárásokkal ellentétben 40 nem folytonos, hanem szakaszosan váltakozó üzemű, melyben a bontási termékek (levegő szétbontásánál az oxigén és nitrogén) hidegüket hidegtárolókban leadják, melyeken azután a felbontandó gáz- 45 elegyet (levegőt) vezetjük keresztül, mely ott a tárolt hideget felveszi. Az oxigén hidegét váltakozva két hidegtárolóban adja le, melyeken át azután sűrített leve gőt vezetünk, viszont a nitrogén másik 50 két hidegtárolóban adja le a hideget, melyeken át azután közönséges nyomású le vegő fuvatik keresztül. A csatolt rajzon az eljárás kivitelére alkalmas berendezésnek egy példaképen? 55 kivitele van vázlatosan feltüntetve. A berendezésben (A' A") ós (B' B") hidegtárolók, melyeket (e) átkapcsoló szer kezet köt össze. A (b) levegőkondenzátor, illetve oxigénpárologtató fölött van a (c) 60 rektifiikátor, a mosófolyadék (d) szabályozó szelepével. Az (A') és (A") hidegtárolók a sűrített levegő melegét és álváltás után a termelt oxigén hidegét veszik fel, míg a (B') és (B") hidegtárolók 65 előbb a befuvott levegő melegét veszik fel, azután átváltás után a kivált és visz szaáramló nitrogén hidegét. Az (A') hidegtárolóba sűrített levegő vezettetik, mellyel a rektifikátoroszlop 70 felső szakaszában a befuvott levegő oxigénje kimosatik. Ezúton 47% oxigént tartalmazó folyadék keletkezik. Ezt a folyadékot a (b) párologtatóban újabb levegőcseppfolyósítás mellett ismét elpárolog- 75 tatjuk és az (A") hidegtárolón át elvezetjük, míg a kivált nitrogén a (B") hideg tárolón át vezettetik el. A visszavezetés fo-