96088. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés nagyfeszültségű fényívek eloltására

átütés ellen biztos nyomógázréteg tolódik be. E folyamat közben a gyorsan mozgó gáz a fényív lábpontját mechanikai úton e.lr> tolja, úgyhogy az az elektródák hűtött helyeire jut. Az ott keletkező elektrónokat, melyeknek sebessége a feszültségtől függ a gázárain magával ragadja, ha sebessége elég nagy. Az elektrónok nem mehetnek 10 át a gázáramon és egy komponens irányában haladnak, melynek helyzete a nyomógáz és az iónok sebességétől függ. A komponens megfelelő helyzeténél az elektródák nagysága és alakja döntő lesz arra-15 nézve, hogy az iónok még kellő számban juthatnak-e az egyik elektródától a másikhoz. A nyomógáz hatása alatt vándorló lábpont nem hevítheti fel annyira a hideg fémet az elektródák hűtött helyein, hogy 20 a fém hevítése folytán a katódesés oly mértékben csökkentetik, hogy elektrónvagy iónlavina képzése lehetővé válik. Ez a hatás még elősegíttetik, ha az elektródok a folyamat közben egymástól távolodnak 25 és így a hézag bizonyos mozgás után a nyomógáz általi elektromos elreteszelés nélkül sem volna már az iónok által áthidalható. A fényív e tisztán mechanikai meghosszabbítás (kapcsolómozgás) által 30 egyidejűleg gyengíttetik. (Az iónok sűrűsége csökkentetik). A megszakítás kezdetén az ív rövid és erős. Ekkor a nyomógáz is a legerősebben áramlik a szűk hasítékon át. (A fényív 35 hosszegységének megfelelő legnagyobb erő). Ezáltal az ív széthúzatik. (Legerősebb fúvás az ív lábpontjaira). A 3. ábra oly elrendezést tüntet fel, mely a fényívet az eloltás gyorsítása cél-40 jából mechanikailag széthúzza. Az (1) és (2) pólusok oly módon fekszenek szemben a (9) nyomógáznyílással, hogy az a (23) rúgók által nyugalmi helyzetben tartott elektródokat az átáramláskor és az ezáltal 45 megindított nyomólégfuvatáskor egymástól eltávolítja. A mozgás mérve a (3) burok által korlátozható. A (3) burokban (24) furatok vannak kiképezve, melyeken a (4) és (7) vezetékek áramhozzávezetői halad-50 nak át. A 4. ábra hasonló szerkezetet mutat. A (2) póluson (25) segédpólus Van elrendezve, mely közelebb fekszik az (1) pólushoz, mint a (2) pólus. A (25) segédpólus (26) ellenálláson és (27) tekercsen 55 át a (2) pólussal áll összeköttetésben. Ha a szikra átcsap, akkor az áram az (1) pólustól a (25) segédpólushoz, azután a (26) ellenálláson át a (25) tekercshez és ettől a (2) pólushoz halad és végül a (7) vezetéken át a földbe jut. Ekkor a (27) tekercs 60 magához vonzza a (25) segédpólust és a fényív közvetlenül az (1) pólusról a (2) pólusra megy át. A mozgékony pólus eilrendejzése révén a pólusok közti távolság tetszés szerinti kis értékre állítható be, 65 anélkül, hogy az oltóhatás károsan befolyásoltatnék. Az 5. ábra egy további foganatosítási alakot mutat mozgó elektródák számára E foganatosítási alaknál egy mozgékony 70 (30) közdarab van forgathatóan az (1) és (2) pólusok közt ágyazva. Ha a fényív átcsapásakor a nyomógázt bevezetjük, akkor a (30) darab az óramutató irányában forog. Ekkor az átcsapás a (31) 75 éltől (32) él felé történik. A (30) darab forgása folytán, melyet pl. a nyomógázáramban elrendezett szárnyak idéznek elő, a (31) és (32) közti távolság mindig nagyobb lesz, míg a fényív úgy 80 a távolság változása, valamint a fuvatás folytán kialszik. Ahelyett, hogy a (30) darabot az (1) és (2) pólusok közt helyezzük el, mint (2) pólust képezhetnők ki, mimellett az (1) pólus a mozgó (2) pólussal 85 kettős kiképzésben állna szemben. Elrendezhető egy rúgó vagy valamely más szerkezet is, mely a fuvatás befejezése után az elektródákat ismét a jelzett kezdeti állásba viszi vissza. 90 Némely esetben az is célszerű lehet, ha a szikrapályát osztjuk, hasonlóan a 6. és 7. ábra szerinti elrendezéshez koncentrikus elektródák számára. A koncentrikus részek alakja különbözőképen választható 95 és pedig használhatók egyszerű gyűrűk vagy csövek, konuszok, gömbcsészék vagy hasonlóan alakított testek. Mind e testeknél az az előny mutatkozik, hogy a befuvott nyomólég a fényívre merőlegesen vagy 100 megközelítően merőlegesen lép át az egyes szikrapályák közt és így a legnagyobb gyújtó- és oltóhatást eredményezi. Az elektróda végén szigetelődarabokkal is ellátható, hogy átcsapások elkerültessenek. 105 A (19) csövek közbetolt (21) szigetelődarabokkal szigetelhetők és egymástól a szükséges távolságban tarthatók. A csövek felül a (22) szigetelőcsövekben végződnek, melyek a fényívnek pólusról-pólusra való 110 átcsapását megakadályozzák. A nyomógázt a (16) csövön vezetjük be és az a (23) térbe ömlik és innen a csövek közt felfelé halad. A közbenső elektródák tetszőlegesen kapcsolhatók, pl. párhuzamosan vagy 115 egymás mögött. Ha párhuzamosan kapcsoljuk az elektródákat, akkor pl. a különböző szikrapályák különbözően lehetne beállí-