96078. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés hidraulikos szervómotorral ellátott szabályozókon

— 2 — testével van összekötve. Ezen kötélrész végéhez a (14) ellensúly van megerősítve. Az (1) henger (15) fedelében a (16) kamra van kiképezve, melyben a (17) fuj-5 tató van elrendezve, amely valamely magában ismeretes rendszerű szabályozóberendezéshez tartozik, amely a rúgóhatás alatt álló, a (18) élek körül lengethető (19) emelőből áll. Ez a (21) fúvókán kiáramló 10 nyomófolyadék számára a (20) fojtólemezt hordja. A (21) fúvóka a (15) hengerfedél (22) csatornája útján az (1) henger (23) nyomásterével közvetlen összeköttetésben áll. A (19) emelő a (17) fújtatóval össze-15 kötött (24) rúd hatása alatt áll, mely az emelőbe becsavarolt (25) állítócsavar csúcsára fekszik fel. A (16) tér, illetve kamra a (26) cső útján pl. a (27) gőzvezetékkel áll összeköttetésben, amely gőzvezetékben 20 a

z előbb említett (12) szabályozószelep van elhelyezve. A (19) emelő a hozzátartozó részekkel együtt a (28) tokban van elhelyezve, melynek belseje a (17) fujtató belső terével nyílt összeköttetésben áll és 25 melyből a (21) fúvókán kiáramló nyomófolyadék számára a (29) kibocsátónyílás indul ki (2. ábra). Tegyük fel, hogy a nyomás a (27) vezetékben pl. bizonyos megengedett érték 30 fölé emelkedett; ekkor a nyomás a (16) kamrában is megfelelő mértékben emelkedni fog és a (17) fujtató összeszorul, aminek az a következménye, hogy a (24) rúd útján a (19) emelő a (20) lemezzel 35 együtt kissé emelkedik, miután már előzőleg a lemez és a (21) fúvóka között hézag állt elő. Emellett a (21) fúvókából való áramlást még a (4) csatornán át az (1) hengerbe állandóan bevezetett nyomó-40 folyadék is fokozza és megfelelő nyomáscsökkenést létesít a (23) hengertérben, úgyhogy a (9) kötélre a (14) ellensúllyal gyakorolt húzás a (2) dugattyút felfelé mozgatja, mikor is a (12) szelep lefojtja 45 a gőzáteresztést és a nyomás a (27) vezetékben csökken. Ha másrészt a nyomás a (27) vezetékben a kívánt érték alá csökken, úgy a nyomás a (16) kamrában is csökkenni fog .50 és a (20) fojtólemez többé-kevésbbé közeledni fog a (2.1) fúvókához, mimellett a (23) hengertérben a nyomás növekedik és a (2) dugattyú lefelé mozog. Emellett a (9) kötélre ellenkező irányú húzás érvé-55 nyesiil és a (12) szelep növeli a gőzáteresztés harántmetszetét, aminek következménye a (27) vezetékben a kívánt nyomásnövekedés lesz. Minthogy a találmány szerint a (3) dugattyúrúdhoz nem kell tömítőszelence, a súrlódás lényegesen csök- 60 kentve van, úgyhogy a (2) dugattyú nyomásváltozásoknál egyrészt könnyebben és számottevő időveszteségek nélkül mozdul meg, másrészt könnyebben tartható mozgásban, ami gyorsabb és érzékenyebb 65 szabályozóst biztosít, mint amilyen eddig elérhető volt, A feltüntetett foganatosítási példának továbbá még az az előnye, hogy a (2) dugattyú bizonyos mérvű mozgása a szabályozószervvel összekötött kötélrész 70 kétszerakkora mozgását idézi elő. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alak a fentismertetettől csak abban különbözik, hogy a (9) kötél egyik része, ahelyett, hogy a hengerrel helytállóan 75 össze volna kötve, és a (3) dugattyúrúddal összekötött (8) hornyostárcsán volna vezetve, a (3) dugattyúrúddal van helytálló összeköttetésben és egy az (1) hengeren ágyazott (30) hornyostárcsán fut, mimel- 80 lett, mint az előbbi esetben, nyomásnövekedésnél és a dugattyúrúd kifelé való eltolódásánál a (9) kötélre húzóhatás létesül, amely a szabályozószerv, pl. az 1. ábrán feltüntetett szelep elállítását idézi elő. 85 Szabadalmi igények: 1. Elrendezés oly szabályozókon, melyek a szabályozószervet működtető szervoniótorral vannak ellátva, amely hengerből és ebben járó dugattyúból áll és össze- 90 nyomhatatlan nyomófolyadékkal működik, azzal jellemezve, hogy a nyomófolyadékot a szervomótorhoz vezető szerkezet úgy van elhelyezve, hogy a nyomófolyadék a munkadugattyúnak 95 a dugattyúrúddal szemben fekvő oldalán lép be, azon célból, hogy azon a helyen, ahol a dugattyúrúd a mótorhengerből kilép, külön tömítőberendezések nélkülözhetők legyenek. 100 2. Az 1. igényben védett elrendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozószerv és a szervomotor közötti mozgástáttevő szerkezet a szervomotor dugattyúrúdjával oly mó- 105 don van összekötve, hogy a dugattyúrúdra ható nyomás az említett szerkezetben húzássá alakul át. 3. A 2. igényben védett elrendezés foganatosítási alakja, a szervomotor és a 110 szabályozószerv közötti, kötélből, láncból vagy másefféléből álló mozgást áttevőszerkezettel, azzal jellemezve, hogy az említett kötél vagy másefféle egyik része helytállóan van megerősítve, pl. 15