96061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáz- vagy gáz-gőzelegyeknek felbontására a folyékony-oldat állapoton való átmenetük alkalmával

— 222 -Szénhidrogéntartalmú gázelegyeknek a folyékony-oldott állapoton keresztül való rektifikáló feldolgozásánál bizonyos nehézség merül fel. Általában ugyanis le-5 hefőleg olyan abszorbeáló folyadékot kell választani, mely egyrészt az abszorbciónyomásnál nem túl magas forrpontú, úgyhogy a rendelkezésre álló fűtőközegekkel (friss vagy túlhevített gőz, magas 10 forrpontú folyadékok) még felforralható legyen és másrészt az oldandó gázok vagy gőzök lehetőleg jól oldódjanak benne. Ezen oldóképesség azonban általában annál nagyobb, mennél alacso-15 nyabb a folyadék forrpontja. Minkét szempontból ajánlatos szénhidrogéntartalmú gázelegyek abszorbeáló folyadéka gyanánt olyan organikus folyadékokat választani, melyeknek forrpontja lehető-20 leg 100 fok alatt, de ne sokkal 100 fok fölött legyen. A szénhidrogéntartalmú gázokban magukban is vannak azonban — ha csak kis mennyiségben is ilyen hőmérsékeken forró alkatrészek, s nincs mód 25 arra, hogy ezeket utólag az abszorbeáló folyadéktól desztilláció révén elkülöníthessük. Ezen hátrányt legegyszerűbben kerülhetjük el azáltal, hogy abszorbeáló folya-30 dék gyanánt magukat az ilyen szénhidrogéntartalmú gázokban jelenlevő benzinszerű szénhidrogéneket használjuk s ezeknek csak a gázok feldolgozásánál állandóan keletkező fölöslegmennyiséget ve-35 zetjük ki folytonosan a készülékből. Alacsony forrpontú abszorbeáló folyadékok alkalmazásánál tekintetbe veendő az is, hogy gőztenziójuk a kiűző felső részében uralkodó hőmérsékeknél már oly 40 tetemes, hogy még magasabb abszorbciónyomások esetén is a felemelkedő gázok még tetemes oldószer-gőzmennyiségeket fognak tartalmazni. Célszerű ezért a kiűzőkre az abszorbeáló folyadék belépési 45 helye fölött még egy kolonnatoldatot (2. ábra, (Cl,Dl) stb.) felszerelni, mely hűtőköpennyel vagy beszerelt hűtőkígyóval bír, úgyhogy a gőzöket rektifikálóan telteljesen kondenzálhatja. £0 Az abszorbeáló nyomás megválasztásánál a lehetőleg magas oldatkoncentráció elérhetőségén kívül még más szempontok is jöhetnek tekintetbe. Így pl. könnyen folyósítható gázoknak gázelegyekből való 55 kiválasztásakor a berendezést és az eljárást lényegesen megegyszerűsíthetjük, ha az oldott állapotban lévő, könnyen folyósítható gáz kiűzését, valamint oldását, ill. abszorbeáltatását is (a környezet hőmérsékének tekintetbe vételével) folyósítási 60 nyomásánál vagy még ennél valamivel magasabb nyomás alatt eszközöljük, mert ezen esetben az elkülönített, könnyen folyósítható gáz további nyomásfokozás nélkül folyósítható és a szállítótartá- 65 lyokba tölthető, holott ha alacsonyabb abszorbeálási nyomást tartanánk fenn, a készülékből kilépő gázt előbb kompreszszorba kellene juttatni s tovább sűríteni a folyósítási nyomásig. Amennyiben az 70 elkülönített gázok nem tároltatnának vagy hasznosíttatnának a kiűzési nyomásnál, úgy túlnyomásuk ismert módon újból hasznosítható, pl. erőgépben légköri nyomásra való expandáltatásuk révén. 75 Ha éghető folyadékok gőzét kellene oxigéntartalmú gázokból (levegő) kiválasztani, úgy nem lenne ajánlatos a gázokat a kívánatos oldási koncentráció elérése céljából erősebben sűríteni. Ilyen 80 esetekben tehát az oldási koncentrációt csak mesterséges hűtés révén fokozhatjuk s egyébként a gázokat csak annyira sűrítjük, amennyi a készülékben az (A) kolonna folyadékoszlopának és az egyéb 85 áramlási akadályok legyőzésére szükséges. Tekintettel arra, hogy a gázok oldhatósága a hőmérsék csökkenésével igen gyorsan növekszik, minden ilyen esetben a mesterséges hűtésre a gazdaságosan 90 dolgozó hideggőz-kompressziós eljárások elégségesek. Fokozott nyomásnak és mesterséges hűtésnek egyidejű alkalmazása olyan permanens gázoknak elkülönítése alkal- 95 mával szükséges, melyek hűtővízhőmérséknél általában igen csekély oldhatósággal bírnak, úgyhogy még magasabb nyomásoknak egymagában való alkalmazásakor sem lehetne a kívánt oldatkoncen- 100 trációt elérni. Amikor mesterséges hűtés alkalmaztatik, a hűtőközeget az abszorbeáltató kolonna hűtőköpenyén és esetleg még a kiűzőn keresztül is vezethetjük. Egyidejű- 105 leg az elkülönítendő gázokat az abszorbeáló kolonnába való beléptük előtt hőcserélőben a készülékből kilépő elkülönített hideg gázok révén előhűtjük, úgyhogy a hidegmennyiséget lehetőleg töké- 110 letesen hasznosítjuk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás gáz- vagy gázgőzelegyeknek a folyékony-oldott állapoton való átmenetük alkalmával eszközölt felbontá- 115 sára, jellemezve azáltal, hogy a vala-