96039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőenergiának mozgási energiává való átalakítására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI Jm3fl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96039. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Eljárás hőenergiának mozgási energiává való átalakítására. Szőcs Jenő okleveles gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 18-ika. Hőenergiának mozgási energiává való átalakítására a gyakorlatban eddig alkal­mazott eljárásoknak, az egy rakétát ki­véve, mely azonban nem szolgált gépek 5 hajtására vagy közlekedési eszközök mozgatására, jellemzője volt a forgó mozgás. Még közlekedési eszközöknél is, hol a cél egyirányú mozgás volt, kényte­lenek voltak előbb forgó mozgást előállí-10 tani s ezt aztán szárazföldön járókerekek­kel, vizi vagy légi járműveknél lapát­kerekek, illetve hajtócsavarok útján át­változtatni haladó mozgássá. E gépek és berendezések jellemzője 15 volt még, hogy a hőenergiát felvevő kö­zeg az eljárásnál elhasználódott, ameny­nyiben a munkavégzés közben vagy ez után a közeg elhagyta a szerkezetet és magával vitte a hőenergiának egy bizo-20 nyos részét. Ennek a hőenergiának meg­mentésére később különféle mellékel járá­sokat alkalmaztak ugyan, de azok nem képezték a főeljárásnak elválaszthatatlan részét; ilyenek a kondenzátorok, kipuf-25 fogó gázokkal fűtött kazánok stb. Jelen találmány tárgyát képező eljárás­nál minden alternatív mozgás vagy ke­rékáttétel nélkül, a hőenergiát felvevő közegnek egyirányú, illetve visszatérő 30 áramló mozgásából eredő úgynevezett reakció, illetve akcióerő közvetlenül ér­vényesül mint az egyenesvonalú haladó főmozgás előidézője. Ezenkívül jellemzője ezen eljárásnak, 35 hogy a hőenergiát felvevő közeg soha­sem lép ki abból az edényből, illetve edényrendszerből, melyben állandó kör­folyamatát végzi azáltal, hogy elpárolog, átáramlik, lehűl, illetve lecsapódik, aztán ismét elpárolog stb. 40 Ezen eljárásnak gyakorlati kivitele s a szerkezeti részletek elrendezése sokféle lehet. Az 1. számú ábra vázlatosan egyik kiviteli elrendezését mutatja a találmányi eljá- 45 rásnak, melyen (E) az előmelegítő, (F) a tulajdonképeni fűtőfelület, melyen át a közeg felveszi a hőenergiát, innen (G) vezetéken át megy a felmelegedett közeg a (H) nyíláshoz, melyen át beáramlik a 50 (K) térbe s ott lehűl és innen (S) szivaty­tyú nyomja vissza az előmelegítőbe, hogy a folyamat elülről kezdődjön. (T) a tü­zelőanyagot jelöli. A (H) nyíláson át­áramló közeg (R) irányú reakcióerőt 55 eredményez. Ha az (E) edényben a 2. számú ábra szerint visszatérítjük az áramló közeget, akkor az eredő erő ellen­kező irányú lesz és akcióerőnek nevez­hető, mely az ábrán (P)-vel van jelölve. 60 Szabadalmi igények: 1. Eljárás hőenergiának mozgási ener­giává való átalakítására, jellemezve azáltal, hogy a hőenergiát felvevő kö­zegnek nyíláson való átáramlásából 65 származó reakció, illetve akcióerőt köz­vetlenül használjuk fel egyenesirányú mozgás előidézésére. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás, jel­lemezve azáltal, hogy a hőenergiát fel- 70 vevő közeg zárt edényrendszerben mozog s abból sem a munka elvégzése végett, sem az után nem lép ki. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents