95997. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás gőzkazántelepek üzeméhez

— 2 — szik, minek következtében nagyobb víz­mennyiség áramlik át a (k) tartályban el­helyezett kígyócsövön, melyben tehát na­gyobb mennyiségű gőz kondenzál. A tur-5 bina által fel nem használt gőz tehát fölösj tápvíz előmelegítésére hasznosíttatik, amelyet azon periódusokban való felhasz­nálás céljaira tárolunk, melyekben a tur­bina. terhelése nagyobb a normálisnál, 10 Ezekben a. periódusokban az (o) szelep megfelelően záródik, úgyhogy a (k) tar tályban elhelyezett kígyócsövön kevesebb víz folyik át. Az átömlő víz ennek követ­keztében gyorsabban hevül fel és így ke-15 vesebb elvételezett gőz csapódik le és így a gőz a gépnek áll rendelkezésére. A nor­mális mennyiséghez hiányzó tápvizet az (m) tároló szolgáltatja. Az efajta beren­dezésnél természetesen a (k) előmelegítő-20 ben is dolgozhatunk frissgőzzel. Az (o) szelep szabályozása ekkor a frissgőz nyo másától függőségben történik. Az (o) sze­lep helyett az (nl) tápszivattyút is szabá­lyozhatjuk. 25 Az ismertetett berendezéshez hasonló, egyetlen kazán számára, alkalmas beren dezést a 2. ábra szemléltet. Ezen ábra szerint a tápvíz egy részé­nek felmelegítésére hivatott (gl) füstgáz-30 előmelegítő és az (1) légelőmelegítő a (b) kazán füstgázcsatornájában egy­más mögé vannak iktatva. A (gl) füstgázelőmelegítőből a (b) kazánba szolgáló tápvezetékhez a (b) kazánba szol-35 gáló tápvezetékhez az (n) szivattyú nyomóvezetéke csatlakozik, mely szivaty­tyú a füstgázelőmelegítőn át nem áramló, a normálisan betáplálandó mennyiséghez hiányzó vizet táplálja be az (m) tárolóból. 40 Az ebbe bevezetett víz előmelegítése az 1. ábra nyomán ismertetett módon, a (h) turbinából csapolt gőzzel történik. Az (n) szivattyút és a (g.l) füstgázelő­melegítő elé iktatott (nl) szivattyút, a 45 (gl) füstgázelőmelegítőből kilépő víz hő­mérsékletétől függőségben egyaránt úgy vezéreljük, hogy a tárolóból betáplált víz­nek nyomása a füstgázelőmelegítő nyo­mását ne haladja meg. Az (n) szivattyút 50 természetesen a tápvezetékek egyesítési helye mögött, tehát a (gl) füstgázelőmele­gítő és a kazán között is elrendezhetjük, ha nem óhajtjuk, hogy a kazánnyomás visszahasson az előmelegítőre. 55 A találmány szerint a gőzzel (friss- csa­polt-, fáradtgőzzel stb.) foganatosított lég előmelegítésnél is dolgozhatunk hőtáro­lással, ha a gőzt előbb víz felhevítésére használjuk fel és a forró vizet azután le­vegő előmelegítésére hasznosítjuk. Ekkor 60 a gőzfölösleg periódusaiban a fölös mele­get a tárolandó vízhez köthetjük és a gőzhiány periódusaiban a tárolt forró vi­zet levegő előmelegítésére használhatjuk fel 65 Ilyen kiviteli alak, melynél tároló gya­nánt ú. n. kiszorító tároló talál alkalma­zást, a 3. ábrában van szemléltetve. A (b) kazán tápvizét ennél a kiviteli alaknál is, a (g) füstgázelőmelegítő mele- 70 giti elő. Az égési leA^egő előmelegítésére oly víz szolgál, melyet az (n2) szivattyú fi (h) turbina csapolt gőzével hevített (kl) vízihevítőn és a felhevített vízzel fűtött (b) légelőmelegítőn át keringtet. Ezzel a víz- 75 keringéssel párhuzamosan kapcsolható a (q) kiszorító tároló, melynek fenekéből az (rl) szabályozó szeleppel ellátott vezeték indul ki, mely az (n2) szivattyú és a (p) légelőmelegítő között, az (n2) szivattyú 80 szívóvezetékéhez csatlakozik. A (q) tároló fenekéből kiinduló, (r2) szabályozó szelep­pel ellátott második vezeték viszont az (n2) szivattyú nyomóvezetékéhez csatla­kozik, még pedig a szivattyú és a (kl) 85 vízhevítő között ezen vezetékbe iktatott a (r3) szabályozószelep előtt. A (kl) vízhevítő bői közvetlenül a (p) légelőmeleg'ítőbe szolgáló vezetékbe to­vábbi, (r4) szabályozó szelep van be- 90 építve; egyrészt ezen szelep és a (kl) víz­hevítő és másrészt a légelőmelegítő kö­zött, az említett vezetékhez (r5), illetve (r6) szabályozó szeleppel ellátott elágazó vezetékek csatlakoznak, amelyek a (q) tá- 95 roló fedőjéhez vezetnek. Az (rl, r2 .... r6) szelepek önműködően, pl. a turbinaszabá­lyozótól függőségben úgy vezéreltetnek, hogy normális üzemben csak az (r3) és (r4) szelepek vannak nyitva, gőzfölösleg 100 esetén az (r3) szelep a normálisnál na­gyobb mértékben nyílik, az (r4) szelep megtartja állását, egyidejűleg pedig az (rl) és (r6) szelepek az (r3) szelep nyitási többletének mértékében nyílnak. Gőz- 105 hiány esetén viszont az (r3) és (r4) szele­pek a gőzhiányhoz képest záródnak, míg az (r2) és (r5) szelepek egyidejűleg1 meg­felelő mértékben nyílnak. Normális üzemben tehát az állandóan 110 járó (n2) szivattyú által szállított víz, a normális légelőmelegítésnek megfelelő mennyiségben, közvetlen körfolyamat­ban, a (kl) vízhevítőn és a (p) légelőmele­gítőn áramlik át, A turbinának nagyfokú 115 terhelésénél kevesebb víz megy át a többé vagy kevésbbé zárt (r3) szelepen és a meg­felelően zárt (r4) szelepen a tégelő.mele-

Next

/
Thumbnails
Contents