95996. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szabad szemmel nem láthható repülőgépek felkeresésére

— 4 — egy (39, 40, 41, 42) áramtranszformátor­nak primer tekercselésével zárt áramkört képez. A transzformátorok szekunder te­kercselései egyik sarkukkal egy-egy (43, 5 44, 45, 46) erősbítő csőnek rácselektródá­jához, másik sarkukkal pedig egy-egy csőnek iűtőkatódjához vannak kapcsolva. A csőnek íűtőkatódjai a. (47) fűtőtelep sarkai közé párhuzamosan vannak kap-10 csolva és közösen a (48) feszültségtelep­nek katódjával állnak vezető összekötte­tésben. A (48) telep sarkai között a nagy obmikus ellenállású (49) potenciometer fekszik, melynek eltolható (50) kontak-15 tusa a csillagkapcsolásban egyesített négy nagy ohmszámú (51, 52, 53, 54) ellen­állásnak zéruspontjához van kapcsolva, míg ezen ellenállásoknak (55, 56, 57, 58) külső sarkai egy-egy erősbítő cső anód-20 jávai állnak vezető összeköttetésben. Ezen összekötő vezetékieknek egy-egy pontja és az ellenálláscsillag zéruspontja közé, vagyis egy-egy (51, 52, 53, 54) ellenállás­sal párhuzamosan vannak kapcsolva az 25 oszcillográf tükreit mozgató (59, 60, 63, 62) feszültséghurkok, vagy elektromágne­ses relék, melyek pl. az ismert Johnson-Rahbeek-iele elv alapján lehetnek szer készt ve. Ebben az esetben az említett zé-30 ruspont (a pontozott vonalakkal feltünte­tett módon) a felvezető anyagból való (64) hengernek (63) forgástengelyével volna összekötendő, míg az (55, 56, 57, 58) pontok egy-egy a hengeren csúszó, egy-35 egy oszcillográftükör mozgatására szol­gáló (65, 66, 67, 68) fémszallaggal volná­nak kapcsolandók. A tükrök elrendezése és azok működte­tése a 6., 7. és 8. ábrán különböző fogana-40 tosításí alakokban van feltüntetve. A 6. ábrán feltüntetett berendezésnél a (73) izzólámpácska izzószálának a (69) gyűjtőlencse útján a (70) diafragmára ve­tített képét kellő beállítással pontosan a 45 diafragma pontalakú (72) középnyílására állítjuk be, úgyhogy ez a furat világító pontként a (73) gyűjtőlencse és a mögötte elrendezett (74) kettős ékprizma útján két képet szolgáltat, melyek két közös 50 függőleges síkban fekvő ós az optikai tengelyhez 45°-kai hajló (75, 76) tükörnek a sugarak útjába való beiktatása folytán a. (77) és (78) pontokon jelennek meg. A két tükör a (79) keretben oly módon van 55 forgathatóan elrendezve, hogy forgásten­gelyeik egymással párhuzamosan és víz­szintesen fekszenek, úgyhogy ha a két tükröt csekély mértékű elforgatás útján rezgő mozgásba hozzuk, akkor a világító pontnak (77, 78) képei a tükrök tenge- 60 lyére merőleges, a jelen esetben tehát füg­gőleges irányban kismértékű elmozdulá­sokat végeznek. Hogy azonban ezen el­mozdulásoknak rezgési fázisait felismer hessiik, szükséges, hogy a tükör képeket 65 a (79) keretben elrendezett második (80, 81) tükörpár útján megfigyeljük. A (80. 81) tükrök síkja a (75, 76) tükrök síkjá val párhuzamos lehet, míg rezgési tenge lyeik a világítópont képeinek mozgásira 70 nyával párhuzamosak, vagyis a jelen esetben közös függőlegesben fekszenek. A (77, 78) tükrökből kiinduló divergáló fénysugarakat a tükrökön való visszave­retés után a (82) gyűjtőlencse segélyével 75 újból a világító pontnak (83) és (84) ké­peivé kell egyesíteni; ezen képek már most az optikai berendezést felvevő (87) tokon elrendezett (86) szemlencse (2. és 4. ábra) látmezőeilenzőjén a sötét mezőben 80 megfigyelhetők. Az egy-egy iránybázis két-két mikrofonja közötti fáziskülönbség" megállapítása céljából az egyik világító­pont sugárpályába beiktatott két tükröt az erősbített mikrofonimpulzusok útján, 85 a (8S) rúgók révén megfeszített vonóhu­zalok közvetítésével, a jelen esetben a forgó (89) elektromechanikai relé segé­lyével rezgő mozgásba kell hozni, olyké­pen, hogy a (75) és (80) tükröket az azi- 90 mutális iránybázisnak (21) és (22) mikro­fonjai, a (76) és (81) tükröket pedig a ma­gasságiránybázisnak egy-egy (23), illetve (24) mikrofonja befolyásolja. Ha az egyik iránybázis mikrofonjai a hozzájuk tar- 95 tozó hanghullámokat bizonyos fáziskü­lönbséggel fogják fel, akkor ennek követ­keztében az illető világító pont képe ál­talában ellipszisalakú lefolyású rezgő mozgást fog végezni, úgyhogy a szemlen- 10 cse sötét látmezejében két világító ellip­szis mutatkozik, melyeknek tengelyei a tükrök forgástengelyéhez szögben álla­nak. Az akusztikai iránybázis elforgatása által természetesen megváltozik úgy a 10 hozzátartozó mikrofónáramok fáziskü­lönbsége, mint a világító pont képének megfelelő ellipszis alakja is, mely fázis­egyenlőség esetében 45° alatt hajló vilá­gító egyenessé zsugorodik össze, amikor 11 is az iránybázis helyzete által az akuszti­kai célvonal azimutját, illetve magassági szögét megadja. Négy tükör helyett az oszcillográfberen­dezés a 7. ábrán látható módon csak két 11 tükörrel is szerkeszthető. Hogy egyúttal a két eltérítő ékprizma beiktatását is meg­takaríthassuk, a diafragma két egymással

Next

/
Thumbnails
Contents