95993. lajstromszámú szabadalom • Giroszkopikus iránytű
— 8 — a rotor forgásánál az (x) hajlástól való eltérését mutatja, mely utóbbi hajlást az elem akkor foglalja el, mikor a rotor az iránytű beállítása következtében a föld 5 felszínén nyugalomban van. 60° déli szélességnél nincsen szükség precesszióra a (4—4) tengelyhez képest, hogy az elem arra késztessék, hogy a föld mozgását kövesse, minthogy az elem saját 10 forgási síkjában mozog, a (6—6) tengelyhez képest nem fog forgatónyomaték hatni, hanem a jármű mozgása által idéztetik elő és az elem hajlása (lejtősége) (x -)- xs xe )-vel lesz egyenlő, ami zérus 15 értéknek felel meg. 30° északi szélességnél (xe) a legnagyobb pozitív értékkel fog bírni, minthogy ezen szélességnél kell a legnagyobb forgatónyomatékot a (6—6) tengelyhez képest kifejteni, hogy a (4—4) 20 tengelyhez képest ama precesszió létesíttessék, mely szükséges ahhoz, hogy az elemet a föld mozgásának követésére késztesse. Ama déli szélességi fokoknál, melyek 60°-nál nagyobbak, az (a e) szög 25 negatívvá válik. Az elem hajlása tehát a földrajzi szélességnek megfelelően, bizonyos határokon belül ingadozni fog, mely határok a műszer sajátságaitól függnek. A változások azonban a föld felszínéhez 30 viszonyított összhajláshoz képest csekélyek lesznek, úgyhogy a giroszkópikus elemest úgy tekinthetjük, mintha annak a föld felszínéhez képest lényegében állandó hajlása volna, tekintet nélkül a 35 műszernek a földön elfoglalt helyzetére. Az iránytű egyszerű alakja azonban, amint az az előbbiekben ismertettetett, oly hosszú időt igényel a meridiánra való beállításában, hogy még a szárazföldön 40 való használatra is alkalmatlannak bizonyulna, ha nem volnának eszközök alkalmazva lengéseinek csillapítására. Ha másrészt az iránytűt, mint rendesen, hajón alkalmazzuk, a hajó ringásából és más 45 okokból származó lökések elegendők volnának arra, hogy az egyszerű alakú iránytű végtelen hosszú ideig végezzen rezgéseket, úgyhogy sohasem állana be a meridiánra. Lényeges tehát, hogy a rez-50 gések fojtására való eszközök legyenek alkalmazva, hogy a műszer a hajózás céljaira felhasználható legyen. Egy alkalmazható fojtóberendezést mutat a 3. és 4. ábra, amelyekben az iránytű 55 részei ugyanazon jelzésekkel vannak ellátva, mint az 1. és 2. ábrában, egyes részek azonban az egyszerűség kedvéért elhagyattak. A (21) tömeg gömb vagy efféle segélyével van felfüggesztve, mely utóbbi egy, a tok (4—4) tengelyével ([}) szöget 60 bezáró tengely (22, 22) pontjain van a tokkal csuklósan összekötve. A giroszkópikus elemnek a (21) tömeggel együttes egyensúlyi helyzete akkor, mikor a föld felszínéhez normális (x + «e + £*s ) hajlással 65 áll, a 4. ábrán teljes vonalakkal van feltüntetve. Ha az első műszer működési módjának leírásához hasonlóan feltételezzük, hogy a műszer keleti helyzetéből indul ki. akkor az elem hajlása az 70 (x + xe + xs ) szögtől (a) szögnövekedést mutat, minthogy a föld alatta tovább forog. Ily módon a részek a 4. ábrán vonalkázottan feltüntetett helyzetbe emeltetnek, mikor is feltételeztük, hogy ezekben az 75 egyszerű ábrákban és a hozzátartozó diagrammokban a műszer egyes részei között különböző viszonyok mellett végbemenő viszonylagos eltolódások világosabb feltüntetés céljából erősen túlozva van- §0 nak. Minthogy a giroszkópikus elemnek hajlása a (6—6) tengelyhez képest növekedik, a (21) tömeg a tok alatt elfoglalt normális egyensúlyi helyzetéből kiemeltetik. A tömeg eltolódásának az elemre 85 gyakorolt ezen hatása legjobban az 5. és 6. ábra szerinti vektordiagrammokból tűnik ki. Az (ab) út az elemnek elmozgását mutatja a (6—6) tengelyhez képest, mikor hajlása az (x+ ae ocs ) szögről az 90 i a e + xs + a) szögig növekedik. Ez a mozgás két komponensre osztható, melye egyike (ac) a (21) tömeg (22, 22) tengelyére merőlegesen álló tengelyre, másika (cd) pedig ezen (22, 22) tengelyre 95 vonatkozik. Minthogy a tömeg a tokon szabadon fel van függesztve, az utóbb említett komponens nem mutatja a tömeg mozgását, az (ac) komponens azonban a tömegnek a 100 tokkal együtt való mozgását képviseli, mely az északnyugati golyós csapágy emelkedésének és délkeleti csapágya sülylyedésének a következménye. Az (ac) komponens két (ab) és (dc) 105 komponensre választható széjjel, amint az a 6. ábrából látható. A (dc) komponens a (21) tömegnek a (6—6) tartótengelyhez viszonyított elmozgását ábrázolja, de ez csak a giroszkópikus elem aláfüggéséhez 110 hozzáadatik és ennek a meridián felkeresésére való sajátságait öregbíti. . Az (ad) komponens a (21) tömegnek a (4—4) tartótengelyhez viszonyított elmozgását ábrázolja. Ezen mozgás forgatónyomatékot 115 hoz létre ezen tengelyhez képest, mely viszont precessziómozgást létesít a (6—6) tengelyhez képest. Ezáltal a giroszkópikus
