95993. lajstromszámú szabadalom • Giroszkopikus iránytű

- 5 — 14. ábra az üzem kapcsolási tervének egyszerűsbített képe, a 15. ábra oly giroszkópikus elem egysze­rűsbített alakjának felülnézete, mely egy 5 más eddig alkalmazott fojtóberendezéssel van felszerelve, a 16. ábra a 15. ábrán látható elem függő­leges metszete, végül a 17. ábra a giroszkóp egyik csapjának 10 nézete. A műszer általános felépítését és műkö­désének elvét először a diagrammok segé­lyével írjuk le, mire a találmány előnyös foganatosítási alakját részleteiben fogjuk 15 ismertetni. Az 1. és 2. ábrából kitetszőleg a műszer az alkalmas szerkezetű (1) giroszkópikus rotorral van ellátva, melynek (2) tengelye a rotort körülvevő és szellőztető nyílások-20 kai ellátott (3) tok felső és alsó csap­ágyaiba van szerelve. A (3) tok (4, 4) csa­pokkal van ellátva, melyek az (5) belső gyűrű csapágyaiban fekszenek, mely gyű­rűnek ugyancsak vannak (6, 6) csapjai me-25 lyek egy második (7) gyűrű csapágyaiban futnak, mimellett a (7) gyűrűt működési módja folytán folytatja a következőkben a műszer stabilizált gyűrűjének nevezzük. A giroszkópikus elem és (5) tartógyürűje 30 lejtős helyzetben vannak elrendezve (2. ábra), mikor is a (6—6) tengely az elem (C, G) súlypontjából el van tolva, úgyhogy az elem ingaszerűvé válik és a föld felszí­nével y. szöget zár be akkor, mikor a ro-35 tor nem forog. Ez a szög az iránytű bár­mely helyzeténél állandó. A rótor forgásánál az elem lejtősége el­tér attól a lejtőségtől, melyet a rotor nyu­galmi helyzetében létrehoz. A különbség 40 *2-vel lesz egyenlő, mely a geográfiái szé­lességtől és az (* s) szögtől függ, mely vi­szont az iránytűthordó jármű sebességé­nek kelet nyugati komponensétől függ, amint azt a későbbiekből látjuk. Az elem-45 nek a forgó motorhoz képest elfoglalt nor­mális lejtősége tehát (a ooe — «s) által megjelölhető. A stabilizált (7) gyűrű (8, 8) csapokkal van ellátva, melyek merőlegesen állanak 50 a (6, 6) csaptengelyre és a (4,4) csapten­gely síkjára. A (8, 8) csapok a (9) belső tok csapágyaiban nyugszanak, mely tok motoros hajtásra van berendezve és a szögmérték egységeinek megfelelően be-55 osztott mértékkel van felszerelve. Ez a tok (11) golyókon van a (10) tokban ágyazva. A (10) tok az iránytű dülöngési vonalát hordja és (12, 12) csapokkal van ellátva, melyek az irányzókompasz kettős gyűrűjének csapágyába kapaszkodnak, 60 mimellett ez a kompasz a rajzon az egy­szerűség kedvéért el van hagyva. A (9) elem, illetve tok alkalmas módon (13) szevomótor által való hajtásra van berendezve, pl. egy az elemen megerősí- 65 tett fogaskerékbe kapaszkodó fogaskerék segélyével. A szervomotor áramköre oly szerkezet segélyével vezéreltetik, mely a tokon elrendezett (14) kontaktusból áll, mely az (5) gyűrűre szerelt két (15) kon- 70 taktus egyikével jön érintkezésbe és ezál­tal a motort az egyik vagy másik irány­ban hajtja. Egyszerűség kedvéért a szer­kezet és a mótor között az áramvezetéke­ket elhagytuk. 75 A stabilizált (7) gyűrű két aláfüggő (16) konzollal van ellátva, melyek az észak-déli síkban fekszenek és alsó végü­kön a (17) gyűrűt tartják, melyen belül a stabilizáló (18) giroszkóp van elhelyezve, 80 melynek rotortengelye lényegében függő­leges. A (17) gyűrűvel a (19) rész van ösz­szekötve, mely alsó végén a (20) állító­készülékkel van összekötve, mely a (7) stabilizált gyűrűn van elrendezve. Ezál- 85 tal a gyűrűk síkjai egymáshoz képest be­állíthatók. Az előzőkben leírt műszer mű­ködési módjánál feltételezzük, hogy a fő­giroszkóp (1) rotora az óramutató irányá­ban forog, amint azt az 1. ábrán a szellőz- 90 tető nyílásokba berajzolt nyilak mutat­ják. Továbbá feltételezzük, hogy a (14) kontaktus a két együttműködő (15) kon­taktushoz képest közömbös helyzetét fog­lalja el, vagyis a (13) mótor nem gerjesz- 95 tetik. Legjobb lesz, ha a (9) elemet úgy te­kintjük, minha az 1. ábrán feltüntetett helyzetéből az óramutató irányában 90D ­kal elforgatott volna, úgyhogy a (4, 4) és (8, 8) tengelyek kelet-nyugati irányában 100 fekszenek, a giroszkopslem felső oldalával kelet felé. A giroszkóp elvével összhangban az (1) rotor forgási síkja a térben rögzíttetik. Minthogy a föld, forgása következtében, 105 a rotor alatt tovább forog, a rotor magas oldala a föld színéhez képest emelkedik és a tokot magával viszi. Ez a rotor és a tok ingaszerű tömegét arra készteti, hogy egyensúlyi helyzetéből felemelked- 110 jék, vagy más szóval a giroszkópikus elem (C. G.) súlypontját úgy tekintjük, mintha normális helyzetéből, kelet felé tolódott volna el. Ez az eltolódás a víz­szintes (6, 6) tartótengelyhez képest for- 115 gató nyomatékot létesít, mely a rotort és a tokot arra készteti, hogy precessziómoz­gást végezzen a lejtős (4, 4) tengelyhez

Next

/
Thumbnails
Contents