95993. lajstromszámú szabadalom • Giroszkopikus iránytű
— 16 — kapcsa közelében és innen a gyűrű mentén a műszer nyugati oldalán lévő (6) vezetőcsap külső kapcsaihoz. Ezen csap kapcsai, melyek az (5) gyűrűvel vannak 5 összekötve, az ezen gyűrű hosszában vezetett (127) vezetékek útján vannak a (.15) kontaktusok (82) kapcsaival összekötve. A hozzátartozó (14) kontaktus, mint említettük, a íőgiroszkóp tokja ré-10 vén földelve van. Hogy a kontaktusokon szikraképződést elkerüljünk, a (48) és (49) csúszógyűrűk (128) ellenállás segélyével vannak egymással összekötve, melynek középpontja földelt. 15 A leírt teljes készülék üzemében az áram úgy vezettetik a fő- és a stabilizálógiroszkópok statoraihoz, amint azt fentebb leírtuk. Ha a íőgiroszkóp (1) rotorja az egyik irányban precessziómozgást vé-20 gezzen, mely a műszert arra készteti, hogy az a helyes módon működjék, a rotornak az óramutató irányában kell forognia akkor, amikor a giroszkóp súlypontja (6—6) tartótengelye alatt fekszik, 25 amint azt a 8. ábrán berajzolt nyilak jelzik. Ha a súlypont a (6—6) tengely felett fekszik, a rotornak az óramutatóval ellenkező irányban kell forognia. A (18) stabilizáló giroszkóp rotorja az egyik 30 vagy a másik irányban foroghat, minthogy egyedüli célja az, hogy a (7) gyűrűt (8—8) észak-déli tengelyéhez képest stabilizálja, hogy a kelet-nyugati (6—6) tengelyt változatlan viszonyban tartsa a 35 löld felszínéhez képest, hogy az (5) gyűrűn lévő (15) kontaktusoknak a kompaszt tartó jármű gördüléséből származó eltolódását meggátolja. Ahányszor a giroszkópikus elem nor-40 mális helyzetéből az iránytű pontjaihoz képest eltolódik, az elem aláfiiggése által a (6—6) tengelyre kifejtett forgatónyomaték annak következtében, hogy a föld a rótor helytálló forgássíkjától vagy 45 síkja felé forog, a rotort a (6—6) tengelyre merőlegesen álló tengelyhez képest precessziómozgásra készteti és ily módon a (79) görgő a két (15) kontaktus között elfoglalt normális helyzetéből ezen 50 kontaktusok egyikére emeltetik oly célból, hogy a szervomotor a 14. ábrán feltüntetett áramkörök útján gerjesztessék. A szervomotor a (70) azimutkereket a mótor tengelyén ülő (63) fogaskerék, a 55 (64) kerék, a (66) fogaskerék, a (67) kerék és a (70) kerékkel együttműködő (69) kerék közvetítésével hajtja. Ha a fogaskerekek között nem volna meg a mozgási tér és a szervomotor mozgatott részei nem fejtenének ki tehetetlenségi nyoma- 60 tékot, a (79 görgő a (15) kontaktuson maradna, amelyre azt a rotor precessziómozgása emelte, hogy a motornak az egyik irányban való tartós hajtását lehetővé tegye. Ezen tényezők következtében 65 azonban a (79) görgő rendszerint a két (15) kontaktus között fog lengeni még akkor is, ha a giroszkópikus elem nem keresi fel a meridiánt. A rótor precessziómozgásának hatása, ha a (79) görgő 70 mozgásával összetétetik, azt idézi elő, hogy a görgő hosszabb ideig marad az egyik kontaktuson, mint a másikon, úgyhogy a szervomotor a (9) toknak és az erre szerelt részeknek, valamint a stabi- 75 lizált (7) gyűrűnek, a lejtősen álló (5) gyűrűnek és a (3) toknak folytatólagos mozgását hozza létre. Az (1) rotornak a meridián felkeresése alatt beálló precessziómozgása legmagasabb pontjának a 80 meridián felé való fokozatos emelését idézi elő és a szervomotor a tokot a (2—2) rótortengely körül elforgatja oly célból, hogy a (4) csapot a rótor felső pontján tartsa. Ez a hatás mindenkor bekövetke- 85 zik, valahányszor a rótor a (6—6) tengelyre gyakorolt forgatónyomaték által precessziómozgást végez, mely nyomaték a föld és a rótor közötti viszonylagos elmozgás folytán keletkezik. Ha a pre- 90 cessziómozgás irányát változtatja, mely a giroszkópikus elemnek a meridián felkeresésénél fellépő lengéseinek keleti és nyugati határain következik be, a (79) görgő a (15) kontaktusokkal kapcsolatban 95 a szervomotor. forgásirányát megfordítja oly célból, hogy a (9) tok és az ezzel összekötött részek a (3) tokot a (2—2) rótorteugelyhez képest az egyik vagy másik irányban elforgassák s így felső (4) 100 csapját a rótor íelső pontján tartsák a precesszió új viszonyai mellett. Ez a hatás mindaddig tartani fog, míg végül a giroszkópikus elem elérte beállítási pontját a (4—4) tengelyen, mely a meridián 105 síkjában fekszik ós (x + 7e + szög alatt hajlik a föld felszínéhez ama földrajzi szélességének megfelelően, amelyben a műszer fekszik, továbbá a jármű sebességének és menetirányának megfe- no lelően. A giroszkópikus elem kilengéseinek fojtására szolgáló (21) tömeg a 8. és 9. ábrán gyűrűalakú részt képez, mely a tok alsó agyát elegendő mozgástérrel veszi kö- 115 riil, hogy a tömeg ós a tok között az elem lengései alatt a viszonylagos mozgás végbemehessen. A gyűrűalakú (21) rész
