95945. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső

rékkel a röntgensugarak forrását nem vehetjük teljesen körül; nyílásokat kell szabadon hagynunk és pedig egyet azon célból, hogy azon az égő foltra sugárzott 5 elektrónokat bebocsássuk, valamint egy másodikat a hasznosítandó röntgensugárnyaláb részéire. Az első nyíláson azonban szintén kihatolnak röntgensugarak. E sugaraknak a csőből való kijutását a ka-10 tbóda mellett, vagy mögött elrendezett védőtestek segélyével akadályozzuk meg. Ezenkívül szekunder röntgensugarak is keletkeznek, még pedig mindkét említett nyílás szélein, amelyek szintén nem kí-15 vánt mennyiségben jutnak ki a csőből, ha az általuk ért anyagok nagy atomsúlyuak. Ezt a hátrányos jelenséget e részek burkolása által küszöböljük ki, amely burkolás alacsony atomsúlyú és 20 nagy vakuumbiztonságú anyagból, pl. fémes berylliumból készülhet. Ezzel a burkolattal célszerűen a röntgensugárnyaláb kilépésére szolgáló nyílást is elfedjük, tehát e burkolatot mint a nem kívá-25 natos lágy sugarak elleni szűrőt is alkal-' mázzuk. A mellékelt rajz a találmány tárgyának három kiviteli alakját mutatja. Mind a három ábrában (a) a tömör vörös-30 rézből, vagy rézcsőből készült antikatóda, amely az égő folt keletkezése céljából (w) wolframbetéttel bír. Az antikatódafejen fémkeverékből készült (s) tömör ernyő van megerősítve, amely a 35 fejet teljesen körülveszi és csupán két nyílást hagy szabadon és pedig: a (b) hengeres furatot és az (ö) kúpos furatot, az elsőt a katódsugarak, a másodikat a kisugárzott röntgensugárnyaláb részére. 40 A védő ernyő célszerűen a következő módon készül: Wolframporból oly testet préselünk, amely az antikatódára felhelyezhető. E testet vakuumban, vagy valamely más 45 megfelelő atmoszférában, olvasztott vörösrézbe mártjuk. Eközben a folyékony réz a préselt test legfinomabb hajszálnyílásaiba is behatol, úgyhogy tömör fémtestet kapunk, amelyben az egyes wol-50 íramrészecskék vörösrézzel vannak áthatva, illetőleg körülvéve. A végleges alakú test helyett a wolframporból tömör testet is préselhetünk, amelyet utólag munkálunk meg, amennyiben abban az 55 aníikatóda részére egy bő furatot, a káté dsuga rak részére egy szűk furatot és a röntgensugarak részére egy kúpos furatot készítünk. Ez az utólagos megmunkálás nagyon egyszerű módon történhetik és nem kell azon nehézségekkel 60 megküzdeni, amelyek pl. tiszta, masszív wolfram megmunkálásakor annak nagy keménysége miatt jelentkeznek. Hasonlóan kedvező eredményeket érünk el tantál- és uranporral is. Sőt az uran 65 nagyobb atomsúlya miatt a megadott célra a wolframnál is alkalmasabb. Bár a fémes uran előállítása nagy nehézségekkel jár,' a kísérleteknél kitűnt, hogy az uranoxydjiak uránná való redukálása 70 egyáltalán nem szükséges, mert az uranoxyd ugyanúgy ágyazható be rézbe, mint a fémes uranpor. A feltüntetett három kiviteli alak esetén az (s) védőtest még egy (m) vörös- 75 rézköpennyel van borítva, amely a fémes részek könnyebb gáztalanítását biztosítja. Ez a köpeny a védőtestet teljesen körülzárja, illetőleg teljesen körülzárhatja. Ez különösen akkor előnyös, ha 80 oly nagy atomsúlyú elemeknek vegyületéből álló anyagot használunk fel a rézbe való beolvasztáshoz, amely könnyen választ ki gázt. Ez esetben nem kell nagyon tiszta anyagot alkalmaznunk, hanem 85 olcsó anyaggal is nagyon jó eredményt érhetünk el. A (k) katóda mögött ugyanazon fémkeverékből készült (sch) tárcsa alakú test van elrendezve, mint aminő anyag- 90 ból az (s) test készült, amely tárcsa azokat a röntgensugarakat, amelyek a (b) hengeres furaton kiléphetnek, elnyeli. A 2. ábra szerinti kivitelnél az izzókatóda gyűjtőszerve maga megfelelő vastagság- 95 ban fémkeverékből készült, azon célból, hogy az oldalt kilépő sugarakat abszorbeálja. Ez esetben a gyűjtőszervnek az izzófonál hozzávezető drótja részére készült furatát ugyanazon fémkeverékből 100 készült, a furat mögött elrendezett (p) dugóval fedjük le. Az izzó foltban kiváltott elektrónok a védőtest két nyílásának széleire való ütközéskor szekunder röntgensugarakat 105 válthatnak ki és pedig aránylag nagy mennyiségben, miután az érintett részek nagy atomsúlyú anyagból készültek. Ezt a hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy az ernyő nyílásainak széleit kis atom- 110 súlyú anyagból készült borítással látjuk el. Erre a célra a legalkalmasabb anyagok pl. az alumínium, bor, beryllium, stb. Különösen előnyös fémes beryllium alkalmazása, mert aránylag magas olva- 115 dási pontja miatt könnyen gáztalanít-