95901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és kohászati termékek zsugorítására, kénmentesítésére vagy illó alkatréseknek ezekből való eltávolítására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI am

SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95901. SZÁM. — Xll/'b. OSZTÁLY. L

< -O 0 O 0 Eljárás és berendezés ércek és kohászati termékek zsugorítására, kénmentesítésére vagy illó alkatrészeknek ezekből való eltávolítására. Metallbaiik und Metallurglsche Gesellschaft Akt ie n sresellsehaft ceg M/m Frankfurt. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 9-ike. A találmány újításra vonatkozik a Dwight—Lloyd-féle eljárás néven ismerer tes, kénes és oxidérceknek és kohászati terményeknek zsugorítására és kénmente-5 sitésére szolgáló eljáráson. Ezen eljárásnál, eddigelé a zsngorítási, pörkölési vagy elillanási folyamat kivitelére és a legtöbbször zsugorított anyag utólagos lehűtésére egységes fujtatólégáramot alkalmaznak. 10 Kitűnt már most, hogy emellett a tényleg átvezetett légmennyiség tetemes mértékben haladja meg a folyamat kiviteléhez, azaz az ércben foglalt, ill. az ahhoz kevert tüzelőanyagnak elégetéséhez, valamint a 15 zsugorított terméknek lehűtéséhez szükséges légmennyiséget. Ennek az a következménye, hogy a zsugorítási, kénmentesítési, vagy elillanási folyamat alatt az égési hőmérséklet szükségtelenül csökken és a 20 zsugorítási folyamat késleltetik, a pörkölési gázok felhígulnak és szükségtelenül nagymennyiségű fujtató levegő használtatik el a zsugorítás és lehűtés kivitelére. Az egyenes vagy kerek Dwight—Lloyd-25 féle készüléken való dolgozásnál javasoltak már a processzus zsugorítási, ill. pörkölési és lehűtési övében mennyiség és nyomás szerint elkülönített, szabályozott légáramok alkalmazását, hogy a processzus 30 első övében az égési folyamathoz elméletileg szükséges légmennyiséget lehetőleg betarthassák. Ennek a munkamódnak előnye abban van, hogy az első övben, melyben a gyújtáson kívül a kénmentesítés, elilla-35 nás és zsugorítás, vagy pedig ha oxidércekről van szó, csupán a zsugorítás, ill. elillanás megy végbe, a légmennyiség szabályozásával magasabb hőmérsékletet és ezáltal gyorsabb elégést, illetve zsugorodást érünk el; a második övben azonban 40 módunkban van a légmennyiségnek tetszőleges megállapításával a zsugorított anyag lehűtését meggyorsítani. Ez az eljárás azonban még tovább is javítható, ha pl. arról van szó, hogy kén- 45 ércet a Dwight—Lloyd készüléken lepörköljünk és az e közben keletkező pörkölési gázokat értékesítsük, akkor a légbevezetésnek az ismerten túlmenő szabályozása nagy előnnyel jár. A Dwight—Lloyd- 50 készüléken lefolyó folyamat, mint említettük, két fázisban megy végbe. A gyújtással kezdődő, első fázis a szívóhatás alatt álló rostélyfelületnek kb. első harmadára terjed ki és felöleli az adagban foglalt 55 tüzelőanyag, pl. kén vagy koksz elégetését. A második fázisban lényegében csak az adag lehűlésének szabad végbemenni. Ha már most egy kerek DAvight—Lloyd-féle készülék fix szívókamráját nagyobb számú, 60 önállóan szabályozható íix rekeszre osztjuk, akkor az egyes rekeszek által az adagon átszívott vagy átnyomott légmennyiségnek kellő beállításával elérhetjük, hogy a folyamat intenzitásának fokozásán kí- 65 viil, pl. kénmentesítésnél, aránylag csekély gázmennyiségben, úgyszólván a legtöményebb gázokat kapjuk, melyek az érc kéntartalmához képest, levegővel elméletileg elérhetők. A szívórekeszeket célszerűen 70 két különálló csoportba foglaljuk össze, mely csoportok mindegyike bizonyos övet szabályozhatóan lát el levegővel; az első. rövidebb övnek lehetőleg sok rekesze van, mert benne a levegőt pontosan óhajtjuk 75 szabályozni; a második, hosszabb övet