95877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony tüzelőanyag előállítására
Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI |||j| |p SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95877. SZÁM. — IV/c. (II a.) OSZTÁLY. Eljárás folyékony tüzelőanyag előállítására. Dr. Flores Emil Márton vegyész Buenos-Aires. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 15-ike. Ez a találmány folyékony tüzelőanyag nagybani előállítására való eljárásra vonatkozik. A találmány útján előállított folyékony tüzelő a legkülönbözőbb cé-5 lókra alkalmazható; a találmánybeli eljárás pedig lehetővé teszi a tüzelőanyagnak gazdaságos előállítását. A találmány szerinti eljárás lényege abban áll, hogy a legalább egy alkoholt 10 tartalmazó terméket legalább egy karburáló szerrel együtt desztilláljuk. Az eljárás úgy hajtható végre, hogy a tetszőleges származású cefre alkoholos erjedésének termékét, amely még szekunder 15 terméket (azaz olyan termékeket tartalmaz, amelyek az alkoholos erjedés kezdete után meginduló másodlagos erejedési folyamatokból származnak) alkalmazunk, de használhatunk nyers alkoholt (azaz a 20 100° C alatt nyert párlási termékeket, amelyek víztől elkíilöníttettek lehetnek), vagy csak a másodlagos erjedéseknek termékeit (mint a desztilláció elő- ás utótermékeit) vagy természetes etilalkoholt is. 25 Felhasználható továbbá szintetikus etilalkohol is akár nyers, akár tiszta állapotban. A tüzelőanyag előállításához alkalmazott nyers termékhez és pedig az alkoholos erjedés befejezte után nyert nyers!0 cefréhez — még mikor ez az erjedt cefre az erjesztő tartányban van és még semmiféle más kezelésnek alá nem vetettük —, vagy a nyers alkoholhoz, vagy az akár szintetikus, akár természetes ©tilalkohol-15 hoz a karburáló szeren kívül még denaturáló, a további erjedést meggátló anyagokat, valamint szagosítót vagy festékeket is adhatunk. Az „alkoholos erjedés" kifejezés alatt 0 ebben a leírásban az élesztőknek valamely erjeszthető szénhidrátra való hatását kell érteni, azaz diasztázénak, vagy enzimnek (redukciós, oxidációs, hidrolitos) mint az oxidáze-, szukráze-, Büchner-féle zirnazena'k a közvetlenül erjeszthető cukorra pl. 45 glukózé, dextróze, galaktóze, mannóze, laevulóze vagy a közvetve erjeszthető (azaz inverzió után erjeszthető) cukorra pl. a diszaccharidekre, mint szaccharózere vagy nyerscukorra maltózéra vagy árpa- 50 malátacukorra, laktózéra avagy tejcukorra való hatása értendő, amely folyamathoz még a különböző fajtájú mikrobáknak és baktériumoknak (bacillusoknak, kokkuszoknak stbnek) tevékenysége 55 is járulhat, aminek jelenléte a másodlagos erjedési folyamatot idézi elő ós amiknek megvan az a tulajdonságuk, hogy az alkoholt vagy a képződött alkoholokat oxigéndús anyagokká — étánál-lá (acetalde- 60 hiddé), ecetsavvá, vajsavvá, tejsavvá, borostyánkősavvá, citromsavvá, glicerinné és számos más származékká — alakítják át. A tüzelőanyag a találmány szerint úgy 65 nyerhető, hogy az alábbiakban (A) alatt felsorolt anyagok valamelyikét a (B) alatti felsorolásban szereplő karburáló anyagok valamelyikével desztillálásnak vetjük alá. 70 (A) I. erjedésképes anyagoknak, mint 1. cukortartalmú anyagoknak, minők a nád- vagy répamelassz, törköly, mahuavirág, (Bassia-Latifolia, Sapotaceák családja), mangó-gyümölcs (Mangifera In- 75 dioa Anarcadiaceák családja), agavé (Agavé Americana, Amaryllidaceák családja) és másoknak, 2. keményítőtartalmú anyagoknak, minők a kamota (lásd Révay Lexikon X. kö- 80
