95808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegezett szövetek előállítására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95808. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás rétegezett szövetek előállítására. Arnold Print Works cég1

North Adams, Massachussets (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 20-ika. Ismeretesek kísérletek rétegezett szövetek előállítására, amelyeknek eredetileg különálló szövetet képező rétegei adhéziós anyagnak, enyvnek vagy kötőanyagnak 5 vagy kolloidos és illanó oldószerekben oldódó cellulóze-származékoknak felhasználásával lényegileg egy egységes lappá egyesíttetnek. Ezen célra ajánlott cellulóza-származékok felhasználásánál a cel-10 lulóza-származék illanóoldószerben való előzetesen elkészített oldatait vagy szuszpenzióit enyv vagy lakk módjára alkalmazták és emellett a cellulóza-fpnalakat, amelyekből egyik vagy mindkét egyesített 15 szövet áll, részlegesen kolloidális cellulózaszármazékká alakították át. Tudomásunk szerint ezek a kísérletek legfeljebb csak részben voltak eredményesek, minthogy az alkalmazott kötőanyag, akár enyv, akár 20 előzetesen elkészített és alkalmazott cellulóza-származék vagy a szövetszálak részleges átalakításával előkészített cellulózaszármazék, a végterméknek rendkívüli merevségét idézi elő az esetben, ha a kötő-25 anyag a különböző rétegek összeragasztására elegendő mennyiségben van jelen, vagy maguknak a szövetszálaknak átalakítása útján képzett cellulóza-származékok esetén a végtermékeknek pergamentszerű 80 alkatát idézi elő, amely a textiltermékek szokásos használatára nem minden tekintetben alkalmasak, az esetben, ha az ilyen módon átalakított szálak aránya elegendő az adhéziós hatás teljes foganatosítására. 85 Tudomásunk és különböző kísérletek és vizsgálatok folyamán végzett megfigyeléseink szerint, az egymással tapadás útján egyesített rétegekből álló, az eddig ismert eljárások szerint készült szövetek főhibái a merevség és a komponens rétegek kö- 40 zöttí nem megfelelő és nem állandó összeköttetés; az utóbbi hátrány még akkor is jelentkezik, ha az adhéziós cellulóza-anyag bőségben van jelen és ennélfogva merevséget és pergamentszerű alkatot idéz elő, 45 ami az összeállított terméket textiláru gyanánt való közönséges használatra alkalmatlanná teszi. Mi már most azt találtuk, hogy, ha két vagy több szövetréteget külön-külön és 50 egyidejűleg olyan reagensekkel impregnálunk, amelyek alkalmasak arra, hogy a cellulóza-szálak egy részét kolloidális cellulóza-oldattá alakítsák át és ezen rétegeket egymással érintkezésben tartjuk vagy 55 érintkezésbe hozzuk azalatt, amíg azok a reágenseket abszorpció útján tartalmazzák és ezt az érintkezést fentartjuk addig, míg az oldási folyamat végbemegy, úgy az egyes alkotó szövetrétegek benső és ál- 60 landó egyesülését érjük el a cellulózaanyag olyan aránya útján, amely nem elégséges arra, hogy a textilanyag lágyságát és hajlíthatóságát érezhetően lerontsa, sőt amely, bár kiterjedése és merevsége a 65 rétegezett termék erőssége szerint megnövekedik, úgy a lágyságot mint a hajlítliatóságot megtartja és a közönséges használatra alkalmas textilanyag jellegzetes vonásait mutat ja. A szövet szálai — gya- 70 pot esetében — olyan részleges átalakításon mennek át, hogy vászonhoz lesznek hasonlók, ami már magában véve is értékes átalakítás. A jelen találmánynak többi jellemzőit a rétegekből álló textiláruk elő- 75 állítási eljárásának alant következő leírá-