95770. lajstromszámú szabadalom • Nagyemelkedésű biztosító szelep
Megjelent 1929 . évi november hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 957 7O. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Nagyemelkedésű biztosító szelep. Kertész Andor műegyetemi hallgató Kispest. A bejelentés napja 1927. évi január hó 8-ika. A jelenleg használatban levő biztosítószelepeknek, mint ismeretes, az a hátrányuk, hogy szeleptányérjuk nem tud kellő magasságra felemelkedni és így hirtelen 5 nyomásnövekedésnél nem tud kellő menynyiségű gőzt vagy gázt kibocsátani, ami robbanásoknak szokott okozója lenni. Ezen hátrány kiküszöbölésére alkalmaztak már oly szerkezeteket, melyeknél a szelepnyílá-10 son áthatoló gőz vagy gáz, a szeleptányérral kapcsolatos felfogó felületre gyakorol nyomást, s ezáltal a szeleptányér nagyobb emelkedése éretik el, mely szelepek azonban a nyomásnak csak igen nagy mértékű 15 csökkenése után záródnak, ami egyrészt gőzveszteséget jelent, másrészt pedig üzemzavart okozhat. Ezzel szemben a találmány tárgyát oly biztosítószelep képezi, melynél a szeleptá-20 nyérnak megvan a kellő emelkedése s viszont a nyomásnak a megengedett érték alá való esése után a szelep azonnal zárul A találmány tárgyát csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjá-25 ban az 1. ábra hosszmetszetben, 2. ábra felülnézetét és a X—X sík feletti rész eltávolítása utáni felülnézetében, 3. ábra az ugyanezen sík feletti résa 30 belső nézetét nagyobb mértékben ábrázolja. A (T) szeleptányér szeleprúdja a szelep ház belső terétől teljesen elzárt (D) dugattyú terébe nyúlik be és az ezen térben 35 működő (D) dugattyúra, vagy egyéb felfogófelületre van fixen ráerősítve. A (D) dugattyú az (R) rúgónak vagy tetszésszerinti egyéb erőnek, pl. súlynak hatása alatt áll, mely a dugattyút, s vele kapcso latos (T) szeleptányért a záróhelyzetbe le- 40 szorítja. A (D) dugattyú tere a (b, c) gőzcsatornák révén a (T) szeleptányér alatt fekvő gőztérrel van összekötve. A (b, c) csatornák találkozásánál a (t) segédszelep van elhelyezve, mely a (c) csatornát zárja 45 és melyet (r) rúgó szorít a szelepülésre. Ugy az (R), mint (r) rúgók. úgy vannak méretezve, hogy a megengedett nyomásnál az általuk záróhelyzetben tartott szelepek felnyílnak. A (t) szelep fölött egy 50 felsőszelepülés van elhelyezve, melynek (a) szelepnyílása a szabadba torkol. A (t) szelep úgy van elhelyezve, hogy ha a szeleptányér az alsó szelepnyílást zárja, akkor a (b) csatorna az (a) nyíláson át 55 szabad levegővel jut összeköttetésbe, ha pedig (t) szeleptányér a felső szelepnyílást zárja, akkor a (b) csatorna a (c) csatornán át a gőztérrel jut kapcsolatba. A szelep működése a következő: 60 A gőztérből jövő gőz nyomást gyakorol a (T), valamint a (t) szeleptányérra. Amint a gőznyomás eléri a megengedett határt, mindkét szeleptányér felemelkedik. Ekkor a (t) segéd- 65 szelep neki fekszik a felső szelepülésnek és az (a) szelepnyílást elzárja. Most a gőztérből a gőz a (b, e) csatornákon át (D) dugattyú terébe hatol és a (D) dugattyút fölemeli, miáltal lehetővé teszi, hogy a (T) 70 szeleptányér kellő magasságra emelkedjék. A (T) szelep alól kiömlő gőz a (d) nyílásokon távozik. Ha a gőznyomás a megengedett alá kezd esni, a (t) szeleptányér (r) rúgó hatása alatt visszaesik alsó ülé- 75 sére, miáltal a dugattyútér a gőztértől elzáratik és az ott levő gőz a (b) és (a) nyílásokon a szabadba ömlik. Ekkor az (R)
