95754. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses készülék

— 3 — kai erő vihető át vagy a horgony által kifejtett mechanikai erő továbbítható. A (18) ós (19) tekercsekben váltakozó áramok keringenek. Az állandó mágneses mezőt 5 szolgáltató (12) állandó mágnesnek a sarksaruk felé közeledő szárai vékonyítva vannak, amint az a 2. ábrában van feltüntetve. A (12) mágnes által szolgáltatott állandó erővonalfolyam korlátozva van és 10 gyakorlatilag állandó azon körülmény folytán, hogy a mágneses mezőt szolgáltató mágneses áramkörbe a (20) és (21) részek vannak iktatva. Ezek a szakaszok olyan mágneses anyagból, például a 84323. 15 számú szabadalmi leírásban ismertetett mágneses ötvözetből vannak, amely telítését a mezősürűség már nagyos kicsiny ér tékáktól éri el és a telítési pontig nagyon kicsi a reluktanciája, de ezen ponton túl az 20 erővonalfolyam korlátozása tekintetében légrés módjára hat. Az említett mágnesrészek, illetve szakaszok, továbbá a mágneses áramkörben mágneses fojtást fejtenek ki és a mágneses erővonalfolyamot az 25 anyag telítési sűrűségére korlátozzák, mimellett különböző mágnesek esetén, mégha az ezektől eredő mezősűrűség a fojtó rész telítési pontja fölött jelentékenyen is változik, egyenletes mágneses hatást eredmé-30 nyeznek. A horgony, valamint a (11) sarksaruk végének keresztmetszeti felülete és alakja nagyon fontos. Az említett részek általános méretei különösen a 3. ábrából tűnnek 35 ki, amelyben a (18) és (19) tekercsek keresztmetszetben vannak ábrázolva. A (11) sarksaruk és a (13) horgony szabad végei csúcsalakban végződnek, úgyhogy azok keskenyebb keresztmetszetei a 40 légrés szomszédságában fekszenek. A (13) horgony középen van forgathatóan ágyazva és mindkét vége a légrés szomszédságában egymással egyenlő módon van vékonyítva. A (11) sarksaruknak és 45 a (13) horgonynak az ismertetett módon való vékonyítása révén az említett alkatrészeken átmenő mágneses áramkör keresztmetszete csökkentve van. A találmány tárgyának az előzőkben is-50 mertetett módon való megvalósításánál a horgony és a sarksaruk oly módon méretezendők, hogy a mágneses áramkör reluktanciája a telítés következtében növekedik, amint a horgony a sarksarukhoz 55 közeledik. Könnyen belátható, hogy ez a méretezés megengedi, hogy a horgonynak kellő hossza legyen és a végeken vékonyítható, mimellett olyan sarksarukkal működhet együtt, amelyek keresztmetszete úgy van megválasztva, hogy a leg- 60 alkalmasabb erővonalfolyam halad azokon át. Ily módon a horgony és a sarksaruk között bármely működési helyzetben fellépő erő számára az előzőkben ismertetett arányossági feltételnek megfelelően gya- 65 korlatilag egyenes vonalú erő és elmozgási görbét kapunk. A (14) tengely keresztmetszetben és a horgonnyal való egyesítésre szolgáló alkatrész a 3. ábrában van feltüntetve. 70 A mozgó alkatrészeket az alaphelyzetbe visszaterelő rúgó részletei különösen a 4. ábrában vannak feltüntetve. Ez a rúgó gyakorlatilag a kilengéssel arányos erőt kölcsönöz a horgonynak és az állandó 75 mágneses mezőtől eredő mágnesen vonzás ellen hat. A 4. ábrában egyes alkatrészek metszetben vannak feltüntetve. A (10) kereten a horgony hordásária szolgáló (16) tartó van elrendezve, amely 80 élszerűen van kiképezve. Ez a (22) él ágyazás gyanánt szolgál. A (22) él a (14) tengely (23) hornyával kapcsolódik. A (14) tengely mindenik oldalán egyegy jobb és bal (24) szárny van kiképezve, 85 amelyek a (15) rúgó forgási tengelyéhez képest úgy vannak elrendezve, hogy a (15) rúgó olyképen kapcsolódik az említett szárnyakkal, hogy a horgonyt helyzetében megtartja és a rúgó hosszirányú elmoz- 90 gása meg van akadályozva. A (15) rúgót mindkét végén a keretben beállítható csavarmenetes (25) és (26) dugaszok biztosítják. Ezek a dugaszok a (10) keret két oldalán vannak becsavarolva és tengely- 95 irányú furatokkal vannak ellátva, amelyekben a (15) rúgó két vége fekszik. A dugaszokban kiképezett furatok geometriai középvonala függélyesen áll a (14) tengelyre és úgy van elhelyezve, hogy a 100 (15) rúgónak a horgony két oldalán levő (24) szárnyakon való felfekvése esetén, valamint a rúgó két végének a beállítható (25, 26) dugaszokba való elhelyezése után, a rúgó hajlítási feszültség alatt áll, mely 105 a horgonytengelyt ágyazásával kapcsolódásban tartja. Ha a (25) és (26) dugaszt befelé csavaroljuk, akkor a (15) rúgó feszültsége növekedik. A (25) és (26) dugaszok közül az egyiknek vagy másiknak 110 kisebb vagy nagyobb mértékben való becsavarása révén a horgony bármely kívánt sztatikai szöghelyzetbe beállítható, amely rendes körülmények között annak középhelyzete. A légrés a horgony és a helyt- 115 álló sarksaruk között ily módon egyenlővé és szimmetrikussá tehető. Magától értetődik, hogy a horgonynak a középső hely-