95749. lajstromszámú szabadalom • Áramlökéseket átvivő berendezés teljesen vagy részben önműködő távbeszélő hálózatokhoz

— 2 — ben ellenkező (negatív) irányú, vagy nulla is lehet. Tegyük fel, hogy a (3, 4) tekercsek ellenállása egyenként 150 ohm, a (8) relais te 5 kercsének ellenállása pedig 300 ohm. Az (5) központi telep kapoesfeszültsóge legyein 24 volt, a (9) segédtelepé pedig 18 volt. E feltételek mellett a (8) relaist mágnesező (i2) áramerősség az (1, 2) vonal 10 összellenállása szerint a 2. ábrán feltüntetett módon változik. R- 0 esetén maximális negatív értéke van. R 900 ohm mellett értéke O és a R ellenállás további növekedésével 10 milliamp. miaximális pozitív ér-15 ték felé közeledik, melyet a (2) vonalhurok megszakításakor ér el. A (3, 4) fojtótekercseken átmenő (il +12) áram erőssége az (Ri) ellenállás növekedésével csökken és ugyancsak 10 milliamp. határérték felé 20 közeledik. Ha ezek a fojtótekercsek oly relaisk, melyeknek áramlökésadáskor gerjedve kell maradniok, akkor úgy szerkesztendők, hogy horgonyaikat az áramerősség határértéke mellett is megfogják. 25 Vegyük azt az esetet, hogy a (8) relais polarizált relais. Ez az 1. ábra szerinti elrendezés mellett úgy szerkesztendő meg, hogy horgonya áramszakító helyzetet foglaljon el, ha a relais árammentes vagy lia 30 negatív áramot kap. A relaisnek oly érzékenynek kell lennie, hogy 10 mdlliamperes pozitív áramra biztosan reagáljon. Az (R) ellenállás csökkenése folytán, például az (1) telefonkészülék rövidre ZiMl clSicl esetén, a 35 (8) relais horgonya csak jobban szoríttatik nyugaszához. A (8) relais iníiköáástoehozására az szükséges, hogy vagy a vezeték megszakításával, vagy ellenállásának növelésével a mágnesező áram pozitív ha-40 tárértékét megközelítsük. Amint a 2. ábrából kitűnik, mindkőt mód egyenértékű. A (8) relais tehát az áramlökésadáskor egymásra következő megszakítások révén vagy az (1) készülék hallgatójának be-45 akasztása révén hozható működésbe. A relaishorgonynak az előbb említett ismételt megszakítások okozta helyzetváltozásait ismert módon egy vonalválasztó berendezés helyi áramkörének kapcsolására hasz-50 nősítjük, A relaisnek a vezeték megszakításakor keletkező iizemáramerőssége a fenti példaképem esetben 10 milliamp. ós gyakorlatilag ugyanannyi akkor is, ha nagy ellenállásnak a vezetékbe kapcsolásé 55 val működtetjük a reilaist (lásd a 2. ábrát). Polarizálatlan relais alkalmazása esetén a berendezés működése nagyjában ugyanaz lesz, mint az előbbi esetben, feltéve, hogy a vezeték ellenállása nagyobb egy ÍR") értáknól(2. ábra), melynek oly (i'2) 60 áramerősség felel meg, melyre a relais éppen reagál. Ha a vezeték azonban oly rövid, hogy ellenállása (R')-nél kisebb, akkor a relais egyformán reagál megszakított vagy zárt vezeték mellett, így tehát ennél 65 a vezetéknél ez a relais hasznavehetetlen. A polarizálatlan relaisnek ez a tulajdonsága arra használható fel, hogy bizonyos vonalakat kizárjunk bizonyos összekötő vezetékek használatából. Például saját vá- 70 lasztó központtal bíró nagyobb vállalatoknál némely készülék megakadályozható a főközponthoz vezető összekötő vonalak használatában. Mint már említettük, nem kell az imoul- 75 zusok áramkörét minden lökésnél teljesen megszakítani, hanem, ugvanazon gyakorlati eredménnyel, nagy ellenállást is kapcsolhatunk a vezetékhurokba. A 3. ábra szerinti elrendezésnél a (8) 80 lüktető relais, ugyanúgy mint az 1. ábrán, a (9) segédáramforrással sorbakapcsolva, a (6, 7) kapcsokon csatlakozik a választó vezetékhez. A lüktető relais által adott impulzusokat a (10) vezeték vezeti el, mely 85 ugyanazon központban levő választó készülékhez vezethet, vagy pedig egy másik központhoz vezető összekötő vezeték is lehet. A (10) vezetéket a beszédáramok átadására szolgáló (31) transzformátor köti 90 össze a (2) vonallal. A transzformátor pri mértekerese a (12) kondenzátoron át a (6, 7) kapcsokhoz van kötve. A (10) vezetékben a (8) relais (13) nyugasza fekszik. Ezt a vezetéket a (14) relaishorgony a 3. ábra 95 szerinti nyugalmi helyzetében zárja. A (2) vonal megszakításkor a (14) horgony átbillen a (15) nyugaszra éis a (10) vezetéket megszakítja. A 4. ábra szerinti elrendezés az előbbitől 100 csak abban különbözik, hogy a segédáramforrás elmaradt és helyei te a (8) relais áramkörébe az (5) központi telephez kötött (26) feszüliségelosztónak egy résae lett beiktatva. "Egyébként a 3. és 4. ábrák szerinti 105 elrendezésnek működési módja, teljesen azonos. Az 5. ábrán láthatók a 4. ábrának a (8, 7) kapcsok mögötti részei és azonkívül több kapcsoló relais, melyek a (PR) lük- J^Q tető reluist minden felhíváskor a (6, 7) kapcsokhoz kötik. Ezt az elrendezést működési módjával együtt a következőkben írjuk le: Mihelyt a beszélni kívánó állomás vo- 115 nala az (FL) összekötő vezetékhez kötto-