95690. lajstromszámú szabadalom • Kőépítő játékszer
' Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95690. SZÁM. — Yl/d. OSZTÁLY. Kőépítő játékszer. Dr. Katona Fülöp mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi október hó 10-ike. Az eddig ismeretes kőépítő szekrényeknek az a nagy hibájuk, hogy azokkal csak tömör oszlopcsoportozatokat és homlokzatokat lehet építeni, de házakat belső he-5 lyiségekkel már nem, erre a szekrények kövei nem alkalmasak, azért ezek a szekrények tnlajdonképen rendeltetésüknek teljesen nem is felelnek meg. A találmány ezen a hiányon van hi-10 vatva segíteni. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerint felépített helyiségnek vízszintes metszetét mutatja, annak valamely falrétegében, a 2. ábra ugyanazt, de az efölötti réteg-15 ben, a 3. ábra e helyiség homlokzatát, a 4. ábra pedig függélyes metszetét láttatja. Az 5. és 6. ábrák két egymást keresztező fal-20 nak újszerű kötési módját nézetben, illetve alaprajzban mutatják. A falazáshoz kicsinyített méretű, rendes, falazó téglát használunk, teljesen úgy, mint a valóságban, egész, háromnegyed, 25 fél és .negyed nagyságban, melyekeit élre állítva helyezünk a falba. Lehet azonban más méretű építőlapokat is használni. Hogy az építmény szilárdan álljon és fel ne dőljön, a falazásnak először a tégla-30 kötés szabályai szerint kell történnie és az épület sarkainál a téglákat az egyik oldalfalból a másikba felváltva kell átkötni, másodszor pedig egy-egy emeletsor felépítése után a helyiséget papíros- vagy 35 más anyagú lappal iteljesen át kell fedni és ezt a fedőlapot, mely egyúttal az (5) menyezetet is képezi (3. és 4. ábra), továbbfalazással meg kell terhelni. Ha csia'k földszintes épületet készítünk, úgy a felfaliazást; attiikaszerűen kell végezni (3. és 40 4. ábra). Lehet a fedőlapot másképen is megterhelni, pl. külön fedélszéknek elhelyezésével. Az épület sarkainak átkötését az 1. és 2. ábrákból lehet megfigyelni, ahol az ép ii 45 letnek két egymás fölötti vízszintes rétege alaprajzban látható. Ha ajtó vagy ablak készítésénél nagyobb falnyílást kell áthidalni, úgy áthidaló tartó gyanánt papíros- vagy bádog- 50 szalagokat (7) kell használni (3. és 4. ábrák). E példa szerint az áthidaló (7) tartók a (8) és (9) téglákon fekszenek fel. Célszerű a felfektetéshez olyan téglákat használni, melyek a felfekvés helyén fész- 55 kekkel vannak ellátva oly célból, hogy az áthidalók végei a falhézagokban elférhessenek. A falak vízszintes hézagaiba célszerű vé gig is papíros- vagy bádogszalagokat fek- 60 tetni, mert ezek is' nagymértékben összetartják a falazatot. Ez utóbbi falazági mód mellett két egymást keresztező falat úgy kapcsoljuk össze, hogy az egyik falból a szalagok végei kiérnek ós a másik 65 falba nyúlnak, ahogy az az 5. és 6. ábrákból kivehető, ahol a (11) papírosszalag a (9) fial hézagaiból nyúlik az e falat keresztező (10) falnak hézagaiba. A fent leírt módnak megfelelően falaz- 70 zuk a pilléreket és oszlopokat is, tehát szintén élre állított építőlapokkal, illetve téglákkal és a vízszintes hézagokat itt is papíros- vagy bádoglapokkal fedjük át. Sőt az egyes pillérekéit egymással is lehet 75 ilyen a vízszintes hézagokba fektetett és onnan kinyúló papíros- vagy bádogszalagokkal összekötni.