95644. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony tüzelőanyagok égetésére

— 2 — 2., B. és 4. ábrák körégők felső részének függélyes metszeteit három változatban tüntetik fel, a bél felső végén nyugvó, annak égését megakadályozó elgázosítósap-5 kával. Az 5. ábra, lapos égő fölülnézete, a lapos bél szabad végére tolt elgázosítósapkával, a 6. ábra az 5. ábra V—Y vonala mentén vett függélyes metszet, illetve előlnézet. A 10 7. ábra lapos bélre tolt oly elgázosítósapkát mutat föliilnézietben, mely a lapos lángot körgyűrű-alakúvá változtatja át. A 8. ábra a 7. ábra VII—VII. vonala mentén vett függélyes metszet. A 15 9. ábra a 7—8. ábrákon látható elgázosítósapka további változata, kicserélhető lángterelőtányérral, felülnézetben. A 10. ábra a 9. ábra IX—IX vonala mentén veit függélyes metszet. A 20 11. ábra nagyobb léptékben, függélyes metszetben petróleumlámpát mutat, melynél a lángkorona kívülről finom, sűrű szövésű Auer-testet zár körül és azt izzítja. A 25 12. ábra át nem látszó anyagból, pl. fémből való tüzel őanyagtartály folyadékszintjét jelző úszó függélyes metszete. Az 1. ábrát részletesen ismertetve, a normáltípusú petróleumlámpa tüzelő-30 anyagtartálya (l)-gyel, a folyadéktöltőnyílás (2)-vel, az (1) tartály légterét a külső levegővel összekötő nyílás (3)-mai, a (3) nyíláshoz csatlakozó, annak pereméhez forrasztott vékony légbevezetőcső (4)-gyel 35 van jelölve. A (4) cső a tartály légterében foglal helyet, egy teljes csavarmenet alakjában van meghajlítva, a tartály légterének legnagyobb átmérőjű részén annak falához simul és nyitott (4a) vége a nor-40 mális töltési folyadékszintnél magasabban fekszik. Az (1) tartály döntésekor vagy fel dőlésekor folyadék nem ömölhet ki a (3) nyíláson még abban a legkedvezőtlenebb esetben sem, ha a (4a.) belső cső vég a i'o-45 lyadék szintje alá kerül, mivel ekkor a (4) esőben felemelkedő folyadék nem érheti el a csőnek a mindenkori folyadéktükörből kiemelkedő, pillanatnyilag legmagasabb pontját (görbületét). Könnyen robbanó gá-60 zokat fejlesztő folyadéknál a (3) nyílásba vékony íémszitabetétet kell helyezni. A (4) cső spirális helyett V-alakban is hajlítható, csak az a lényeges, hogy a két vége és a V-alak csúcsa a tartály légteré-65 nek legnagyobb átmérőjű kerületi része közelében legyenek elrendezve. Az (1) tartályon végighaladó és az (5x) kengyel segélyével megtámasztott (5) cső a lámpatalp (8) nyílásain keresztül át beszívott levegőt a lángkorona belső palást- 60 jához vezeti. A (7) lángterelőtányér az (5) esőben rögzített (10, 11) csapágyakban központosán vezetett (9) rúd felső végén van kicserélhetően elrendezve. A (9) rúd a hozzáerősített (12) rúd segélyével, mely- 65 a lámpatalp élesen emelkedő csavarvonalalakú (14) ívhasítékában van vezetve, a (13) gomb segélyével emelhető vagy sülylyesztheíő, azaz a (7) terelőtányérnak a lángkoronától való távolsága és a belső 70 levegő mennyisége, továbbá a légáramlás sebessége változtatható. A (14) ívhasíték alsó pereme célszerűen bevágásokkal látható el, melyekben a (12) rrid mindenkori beállított helyzetében rögzíthető. A (9) 75 rúd alsó vége fogaslécnek képezhető ki és fogaskerék segélyével emelhető, süllyeszthető (11. ábra alsó része). A (10, 11) csapágyaknak az (5) cső belső falával érintkező részei rugalmasan szétleszülnek és 80 helyzetükben csak a súrlódás tartja, úgyhogy bármely kész lámpa (5) csövébe utólag könnyen beszerelhetők. A (10, 11) csap ágyak áttörésekkel vannak ellátva, úgyhogy a levegőnek az (5) csövön való ke- 85 resztüláramlását nem gátolják. A (9) rúdon lazán ülő, kis tömegű (7) lángterelőtányér a (9) rudat és a folyékony tüzelőanyaggal érintkező (5) csövet, melyen alulról fölfelé állandóan hideg levegő 90 áramlik keresztül, viszonylag kisebb mértékben melegíti, mint az eddigi berendezéseknél, úgyhogy a párolgás kiküszöböltetik. Az alsó végén felhasított (6) tömlőből a 95 ráerősített (15) csővel együtt a forgathatóan ágyazott (17) tengelyre ékelt, a rajzon nem látható, önmagában véve ismert fogaskerék segélyével emelhető vagy sülylyeszthető, melynek fogai a (15) csövön ki- 10 képezett fogaslécbe kapaszkodnak. A (15) eső az (1) tartály felső szájnyílásába csa varolt lámpafejben helytállóan rögzített (16) csőben van vezetve, míg a (6) tömlőbél az (5) csövet veszi köriil és azon föl-. 10 lecsúsztatható. A lángkorona külső palástjához a levegőt a lámpafejnek nemcsak az alsó (18) hasítékain, hanem a l'első (19) nyílásain át is tápláljuk. 11 A lámpa fej felső részére a forgatható (20) gyűrű van tolva, melynek (20a) nyílásai a (19) nyílásokkal megegyező alakúak és elrendezésűek (1. és 11. ábrák). Ha a (20) gyűrűt a kiugró (20b) peremnél 11 fogva elforgatjuk, úgy a felső léghozzávezetést finom határok között változtathatjuk. Gyártás alkalmával a (19) nyílá-