95635. lajstromszámú szabadalom • Gőz- vagy gázturbina ellenforgási dobbal

hézaggal foganatosított (q) köpenyben is, mely a két rotort körülzárja. A leírt turbinánál tehát az ellenforgásií lapátrendszer két hengeralakú test között 5 van elrendezve, melyek a maguk hengeralakját a hőmérsékleti viszonyok változásai közepette is megtartják. Ennek következtében a lapátok és a rotorrészek közötti sugárirányú hézagok kisebbre szabhatók. 10 mint a szokásos gőzturbináknál, melyeknél a lapátrendszer egyik része, nevezetesen a vezetőlapátok, oly köpenyekben vannak elrendezve, melyek a vízszintes középsíkban meg vannak osztva és nem fo 15 rognak körül, minélfogva hőmérsékletváltozás esetére a köx'liengeralakíól való eltérésekkel kell számolni. Míg az (a) rotor akár egyrészűen, akár többrészűen képezhető ki, addig a (b) ro-20 tornak legalább is két részből kell állania, hogy be lehessen helyezni a lapátos (d) félgyűrűket, amelyekben az (e) lapátkoszorúk vannak megerősítve. E félgyűröket a lapátos (a) rotor fölé borítva, illetve 25 alája helyezve, teljes gyűrűkké állítjuk össze, mire a csőalakú külső (b) rotort az egészre ráhúzhatjuk és az (f) külső tengelyvégrésü/el csavarok segélyével összeköthetjük. 30 A két rotor a (g) és (h) fogaskerekeket egymással ellenkező forgásirányban hajtja. E rotorok mindegyike egy-egy különállóan hajtott gépet működtet, a szabványos eset azonban az, hogy a rotorok egy és 35 ugyanazon gépet hajtják és pedig előtéttengellyel ellátott áttételi kerékmű útján. fí hajtás a 2. és 3. ábrákon van jelezve; a (h) fogaskerék közvetlenül kapcsolódik a hajtott tengelyen lévő nagy (i) íogaske-40 rékkel, míg a (g) fogaskerék a maga forgásirányának megiordítása végett az előtéttengelyen elrendezett két (k) és (1) fogaskerekek útján hat ugyanazon (i) fogaskerékre. 45 Ehhez képest a fogaskerékmű, mely a legtöbb esetben amúgy is szükséges, hogy a hajtott gépnek gyakran túlalacsony fordulatszámától függetlenül a gőzturbinának lehetőleg nagy fordulatszámát érjük 50 el, az imént leírt különleges kiképzésénél fogva arra is szolgál, hogy az egymással ellenkező irányban körülforgó rotorok munkáját a hajtott gépre átvigyék. Abban az esetben, ha a hajtott gép a tur-55 bináéval megegyező fordulatszámmal működtethető, a fogaskerékmű helyére a közvetlen tengelykapcsolás lép. Ez esetben akár a turbina mindegyik oldalán a tengelyek egyikével, illetve másikával a hajtandó gépek egyikét vagy másikát kap- 60 csolhatjuk, amikor is az utóbbiaknak egymással ellenkező forgásirányban kell jármok, vagy pedig az erőátvitelt a turbina egyik tengelyéről közvetlenül, másikáról ellenben, a forgásirány megfordítására 65 szolgáló fogaskerekes előtét útján egy és ugyanazon gépre vezethetjük. Az 1. ábrán feltüntetett kétáramú turbinánál a gőzt a lapátos rotor közepén kell bevezetni. Ez esetben a magasnyomású 70 tömítőszelencét az (y) csőnek a (z) furatokkal ellátott tengelyhez való csatlakozása helyettesíti; a esőtől a tengelyhez való átmenetnél a tömítést labirintszerűen foganatosít hatjuk és azt ama tengely vég 75 közelébe helyezzük, ahol a tengelyt axiális irányban (n) csapágyak rögzítik. Ennélfogva a tömítés igen csekély hézagokkal képezhető ki és a gőzveszteségek is csak kismértékűek lesznek. so A 4. és 5. ábrákon további kiképzés van feltüntetve és pedig radiális beömlésű első fokozat alkalmazása, mely résveszteség nélkül működik és a gőzre a sugárirányú furatokban átvitt energiát is ki- 85 használja. Emellett azonban az (u) szegmensek határolta ezen fokozatnak kiömlési sebességét nem lehet közvetlenül rávezetni a következő fokozatra. Sésveszteség nélküli, de axiális beöm- 90 iésű első fokozat látható a 6. ábrán, ahol is a két első lapátkoszorút a (v) gyűrű zárja ie. Radiális beömlésű fokozatot alkalmazhatunk az 1. ábrán feltüntetett (t) axiális fokozat helyett is, mely a hengeralakú üre- 95 ges külső rotor gőzkibocsátó végén van. Mint a 7. ábrán látható, az elleniorgású lapátrendszer még egy rendes, vezető és járókoszorúkból álló lapátrendszerrel is egészíthető ki. Itt az (o) járólapátokat a U (b) rotor külső palástfelületén, a (p) vezetőlapátokai pedig a ltétrészű (q) tok belső felületén erősítjük meg. A 7. ábra egyúttal közbenső gőz elvételére szolgáló foganatosítási alakot mutat (csapolt tur- i( bina), melynek céljaira az (r) csőtoldatokat és az (s) tömítést alkalmazzuk. Az elleniorgású dobbal ellátott gőzturbina különösen nagynyomású gőz feldolgozására alkalmas, minthogy az megköny- i: nyíti a tömítőszelence-probléma megoldását és lehetővé teszi csekély házagoknak létesítését, vagyis a csekély résveszteség előfeltételének teljesítését, továbbá rövid szerkezeti hossz mellett, nagy nyomás- 1 eséseknek csekélyszámú fokozat alkalmazásával való kihasználását. A leírt elleniorgású dobbal ellátott tur-