95633. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés csöves leadó készülékekhez
hogy még egy további (10) fojtótekercs és (11) hangolószerv van alkalmazva, ami a (7) önindukciónak földcsatlakozását szabályozíhiatóvá teszi. Ha iaz eltolható (11) 5 kontaktus a (12) kontaktussal egybeesik, akkor a katód a nagyfrekvencia tekintetében földelve van, az anód pedig magas potenciállal rezeg. Ily körülmények között az anódnak a földhöz viszonyított 10 (szakadozottan feltüntetett) (14) parazitás kapacitása a hullámhossz megnövelését idézi elő. E kapacitás különösen igen rövid hullámok és víz- vagy olajkeringtetés révén hűtött anóddal ellátott csövek ese-15 tére tesz szert jelentőségre. Ha ellenben a (11) kontaktuspont a (7) tekercs felső végéhez jut, mely az általábanvéve nagykapacitású (5) kondenzátorhoz van kapcsolva, akkor az anód a nagyfrekven-20 cia tekintetében föidpotenciállal bír, míg ugyanakkor a katód természetesen magas potenciálnak van kitéve, melyet a (10) és (7) önindukciók nyelnek el. Világos, hogy ily körülmények között a (14) parazitás 25 kapacitás többé nem játszik szerepet, ellenben most már a (15) parazitás kapacitás jön figyelembe, mely akkor játszik szerepet, ha a (11) és (12) pontok egymással föl vannak cserélve. 30 A parazitás kapacitásokkal kapcsolatban tett megfontolás a veszteségekre is áll. Különösen a vízkeringtetésű csöveknél vannak dielektromos veszteségeink és pedig az árambevezető anyag rossz szige-35 telese, maga a víz és a hűtőedény megerősítésére szolgáló szigetelők stb. folytán; más szóval a szakadozottan jelzett (14) és (15) kapacitások tökéletlen dielektrikummal bíró kapacitások. 40 A 3. ábrán abscissák gyanánt a (11) kontaktusnak a (7) önindukció mentén való különböző helyzetei, ordináták gyanánt pedig a kísérletileg lemért hullámhosszak és az áramveszteségek vannak felrakva; 45 egyébként minden más tényező ugyanaz marad. E görbékből látható, hogy van egy optimumpont, mely természetesen a parazitás kapacitások értékétől, valamint a dielektromos veszteségek értékétől függ 50 és mely pont számára a vesztségek avagy a parazitás kapacitások befolyása mini niumra van redukálva. Egyébként a két minimum helye alig különbözik egymástól. Végül a két (4) és 55 (10) önindukció egyetlen szervvé egyesít hető, mely az (1) áramforrás bekapcsolása céljából megszakítási ponttal van ellátva. Ezen utóbbi esetben e két tekercs tekercselés irányát akként választjuk meg, hogy az azokban az anód tápárama által kel 60 tett fluxusok összeadódjanak, amikor is maximális fluxust érünk el. Magától értetődik, hogy az a) pont alatt és az imént leírt elrendezések oly csövek áramköreihez is alkalmazhatók, me- 65 lyek csupán nagyfrekvenciájú erősítések gyanánt szolgálnak, vagyis oly körökhez, melyekben az anód és a rács között nincsen visszakapcsolás. c) A 4. ábra oly elrendezésű, egyszerű 70 kapcsolást mutat, mely közvetett antennagerjesztésű csöves leadóállomáson teszi lehetővé a leadott hullámok stabilitását és a teljesítmény fokozását. Az egyes számok itt is ugyanazon szerveiket jelölik, 75 mint az előbbiekben. A 4. ábra szerinti kapcsolás a csillapítatlan rezgések keltése tekintetében a 2. ábra szerinti kapcsolással lényegileg megegyezik, emellett azonban az antennakörbe a (13) öninduk- 80 ciót iktatjuk, a (14) antenna hangolása céljából. A (7) önindukciónak a (11) kontaktus és a (16) kontaktus közötti része az antennával való induktív kapcsolást léte- 85 siti. A (12) és (15) kontaktusok közötti rész a rácsreakciót (visszakapcsolást) szabja meg, a rezgések fenntartása céljából. Az eddigelé ismeretessé vált kacsolá soknál a visszakapcsolást a rezgőkörben 90 rendezik el, vagyis a (15) pont mindig a (11) pont fölött van. Ezzel szemben a találmány szerint a (15) pont a (11) pont alatt van, vagyis a visszakapcsolás egészen vagy részben az antennakörbe van iktatva, 95 aszerint, amint a (12) pont a (11) ponttal egybeesik, avagy ezen pont fölött van. A „húzás" („Ziehen") elnevezés alatt ismeretes jelenség elmélete szerint a hullámok fenntartásának feltétele abban az 100 esetben, midőn a rácsreakciót az antennakörből vesszük, csupán egyetlen egy hullám számára van teljesítve. Ezzel jobb stabilitást, az üzemben nagyobb energiát és jobb teljesítményt biztosítunk azon kö- 105 rülmény révén, hogy szilárdabban kapcsolhatunk, vagy az antennakört a rezgéskeltő körrel jobban tudjuk összehangolni. Ha ezen intézkedésiek egyikét vagy másikát foganatosítjuk, úgy az antennában az no áram erősbödik, a rezgőkörben pedig csökken. Az 5. ábra erre vonatkozólag csak példaképpeni foganatosítási. alak; a minden esetben alkalmazott módszer abban van, 115 hogy a rezgések fentartásához szükséges visszakapcsolást egészen, vagy részben magából az antennákörből vesszük.
