95617. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egykamrás nyomólégfékeknek fokozatosan való megeresztésére
Az 1. ábrán feltüntetett menetállásnál a (30) íőnyomólégvezetőesőben, a (39) segédlégtartályban, a (13) kamrában és a (7) dugattyú fölött ugyanazon nyomás ural-5 kodik. A (21) és (10) szelepek zárva vannak, míg az (52) szelep nyitva van. A fékhenger a (38) vezetéken, a (36) tolattyúcsatornán, (15) vezetéken, (53) hornya és (17) furaton keresztül a küllevegővel van 10 összekötve. Ha most egy fékezési fokozatot akarunk megindítani, akkor a nyomást a (30) fő nyomólégvezetőcsőben csökkentjük, miáltal a részek a 2. ábrán feltüntetett helyis zetbe jönnek. A fékvezérlőszelep tolatytyúja emellett a fékhengert a (39) segédlégtartállyal köti össze mindaddig, míg nyomáskiegyenlítődés áll be, mire az (56) fokozatszabályozószelep a fékhengerhez 20 vezető összeköttetést elzárja. A (21) előrekapcsolt szelep és a fékmegerősítőszelep helyzetén emellett mi sem változik. Csak a (21) szelep (13) kamrájában, valamint a fékmegeresztőszelep (7) dugattyúja fölött 25 levő térben állott be nyomáscsökkenés. Ha most a fékezés után egy fékmeg eresztési fokozatot akarunk megindítani, akkor a nyomást a (30) íőnyomólégvezetőcsőben növeljük, miáltal az egyes részek a 30 3. ábrán látható helyzetbe jönnek. A nyomásnövekedés a (14) vezeték útján a (13) kamrába, innen pedig az (50) vezetéken keresztül a fékvezéiiőszelepbe terjed tova, mely fékmegoldóállásba jön. Ezen állás-35 ban a fékhenger a fékvezérlőszelep íolattyújan és a (15) vezetéken keresztül a (19) dugattyú alatt levő térrel van összekötve, mely (19) dugattyú a túlnyomás következtében felemelkedik, miáltal az 40 (52) szelep záratik, a (21) szelep pedig nyittatik. Ezáltal a fékvezérlőszelephez vezető összeköttetés megszakíttatik és az (53) horony, valamint a (17) nyílás a (19) dugattyú által elzáratik. 45 A (30) íőnyomólégvezetőcsőben uralkodó nyomás most tehát a (7) dugattyú alatt érvényre juthat, ezt felemeli, ezáltal a (10) szelepet nyitja, úgyhogy a nyomólevegő a fékhengerből kiáramolhatik. Egy-50 idejűleg a (7) dugattyú az (5) hornyot szabaddá teszi, úgyhogy e nyomólevegő a főnyomólégvezetőcsőből, a nyomáskiegyenlítődés beálltáig, a segédlégtartályba áramolhatik. Amint a nyomáskiegyenlítődés a (7) du- 55 gattyú két oldalán beállt, a két dugattyúoldal felületi különbsége következtében felül keletkező túlnyomás jut érvényre, a (7) dugattyú tehát ismét lefelé megy a 4. ábrán látható állásba és elzárja a (10) sze- 60 lepet. A (21) és (52) szelepek emellett helyzetüket nem változtatják. A fékmegeresztési fokozat ezennel be van fejezve és a íőnyomólégvezetőcsőben bekövetkező további nyomásnövekedéskor ugyanazon játék is- 65 métlődik. Ha egy fékmegeresztési fokozat után egy fékezési fokozatot akarunk végezni, úgy az egyes részeknek a 4. ábrán feltüntetett helyzeténél, a nyomást a főnyomrt- 70 légvezetőcsőben csökkentjük, miáltal s nyomás a (13) kamrában is csökkentetik. A felső oldalára gyakorolt túlnyomás következtében az (52) szelep nyílik tehát és a nyomáscsökkenés tovaterjed a fékvezérlő- 75 szelephez, ami a fékvezérlődugattyúnak a 2. ábrán feltüntetett helyzetbe való átvezérlését és egy fékezési fokozatnak — amint az a 2. ábrán való utalással már említett — a kivitelét vonja maga után. 80 Szab<tdalmi igények: 1. A 93874. 1. sz. törzsszabadalomban védett, egykamrás nyomólégfékeknek fokozatosan való megeresztésére szolgáló, külön fókmegeresztőszeleppel ellátott 85 berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fékmegeresztőszelep és a fékvezérlőszelep egy főnyomólégvezetőcsőhöz kapcsolt vezetékbe egymás mögött vannak beiktatva. 90 2. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve a főnyomólégvezetőcsőben és fékhengerben uralkodó nyomástól függően a főnyomólégvezetőcsövet vagy a fékvezérlőszeleppel össze- 95 kötő és a fékmegeresztőszelep vezérlőszerve (7 dugattyú) fel- és elzáró vagy pedig a íékvezéiiőszelep felé elzáró és a fékmegeresztőszelep vezérlőszervével összekötő, önműködő elzárószervek íoo (21) és (52) szelepek által. I rajzlap melléklettel. l'allas nyomda. Ruriiinmt.