95553. lajstromszámú szabadalom • Fék vasuti kocsikhoz

ismét eredeti helyzetükbe térnek vissza és a legközelebbi megindulásnál — nem lévén ellenállás a (g) szánnak balról jobbfelé tartó mozgásával szemben — a mozgó 5 kerék a (c, c) fékpofákat meglazítja és a (k, 1, h) rudazat útján a (g) szánt legszélsőbb jobboldali állásába hozza, ahol a szán az ütköző (f) rúdjának hátsó végével ismét érintkezésbe jut és az (f) rúd 10 által megindítandó legközelebbi hátra felészorításra készen áll. A rudazat a találmány egy célszerű kiviteli alakjánál egészen kiiktatható. E célból a csiiiszószán. két egymással csuklósan 15 összeerősített részből van készítve, melyek közül az ütközőrúd felé eső (gl) szánrész az ütközőrúd pályájából kibillenthető. E célból a (gl) szánrész a (g) szánrészhez csuklósan van hozzáerősítve és a két szán-20 részt egymással összekapcsoló csukló a kocsi egész szélességében átfutó (m) rúd alakjában van kiképezve, melynek végein az (n, n) kéziíorgattyúk foglalnak helyet. Ezen kézi forgattyú segélyével a (gl) 25 szánrészt az 1. ábrán nyíllal berajzolt értelemben kibillenthetjük, amikor is az ütköző (f) rúdja még legszélső hátraszorított helyzetében sem jut érintkezésbe a (g) szánnal. 30 Az ismertetett fék előnyei az egyszerű szerkezet, olcsó kivitel, könnyű szerelhetőség, főként pedig, hogy a meglévő kocsiállományra a találmány szerinti fék minden előzetes átalakítás nélkül felszerel-35 hető. További előnye a találmány tárgyának az egyes kocsik fékszerkezetének egymástól való függetlensége, mert ha az egymással kapcsolt kocsisorban az egyik fék rossz, vagy ha, egy közbeeső kocsinak nincs is fékje, ez nem befolyásolja a sor- i ban következő kocsik fékezhetőségét. Szabadalmi igények: 1. Fék vasúti kocsikhoz, jellemezve az ütköző (f) rúdját és a (c, c) fékpofákat összekötő (g, h, k, 1) áttételi rudazat 4 által, mely az ütköző (f) rúdjának hátrafelémozgásánál a (c, c) fékpofákat beszorítja. 2. Az 1. igénypont szerinti fék foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy l az áttételi rudazat egy a (c, e) fékpofákat hordó (d, d) lengőkarok (e, e) felfüggesztési pontjai között a kocsivázon az ütközőrúd behatására elcsúszó (g) szánból, egy ezen szánon fel- [ függesztett (h) lengőkarból és két, a (c, c) fékpofákat a lengőkarral összekötő (k, 1) rúdból áll. 3. Az 1—2. igénypont szerinti fék foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy ( a csúszószán két egymással csuklósan összeerősített (g, gl) részből áll, melyek közül az ütközőrúd felé eső (gl) szánrész (m, n) forgattyús mechanizmus segélyével az áttételi rudazat ki- ( iktatása, céljából az ütközőrúd pályájából kibillenthető. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda. Budapest.