95522. lajstromszámú szabadalom • Hajtókerékredszer nélküli villanyerőre berendezett óraszerkezet

— 69 — közvetlenül meghajtatik. Világos, liogy az ismertetett szerkezeti részek egymásra való hatása folytán, az inga ide-oda lengése esetén, az óratengely forogni fog, ha 5 arról gondoskodunk, hogy az inga állandó lengésben legyen és a keletkező súrlódási veszteségek pótoltassanak. Az eddigi óraszerkezetekiiéi, erre a célra a hajtómotor szolgál, fogaskerékrendszerévei és az ú. n. 10 órajárattal együtt. Mindezek a találmány szerint elmaradnak és egyfelől az ingarúdhoz erősített (j) állandó mágnes, másfelől pedig az avval együttműködő (k) villamdelej által helyeítesíttetnek. A (k) 15 villamdelej gerjesztő áramát, időszakos megszakítószerkezet közbeiktatásával, az (1) áramforrásból nyeri. Az áramforrásnak egyik sarka, (m) vezeték útján, az inga felfüggesztésére szolgáló (b) rúdhoz 20 kapcsolódik és végeredményben az (e) pecekhez van kapcsolva. Az áram másik sarka, (n) vezeték útján, a (k) villamdelejnek egyik (p) sarkához kapcsolódik, míg a villamdelejnek másik (s) sarka az (o) 25 vázhoz kapcsolódik, olykóp, hogy az e vázban lenghetően ágyazott (t) tengellyel, ill. az azon ülő (f) villával, vezető kapcsolatban áll. A (b) tartórúd, az (o) vázhoz képest, szigetelve van, úgyhogy az 30 áramkör csakis az (f) villának és (e) peceknek érintkezési helyénél záródhatik. A 2—5. ábrákon látható módon az (e) pecek oly henger alakjával bír, melynek alsó (e) fele vezető anyagból, felső (e') része 35 pedig szigetelő anyagból áll. A (k) villamdelejnek sarkai, a (j) állandó delejnek sarkaihoz képest, olykép vannak elrendezve, hogy, az ingának középállásában, az egynemű sarkok egymással szem-40 ben állnak, anélkül, hogy egymást érintenék. A találmány működési és használati módja, az eddigiek alapján, a következő: Az inga középállásában (2. ábra) az (e) 45 pecek és az (f) villa, között vezetőkapcsolat nincsen, mivel a villaszárak a peceknek csakis szigetelt részével érintkezhetnek. Ekkor tehát a villamdelej árammentes. Ha már mostan ez ingát egyik irány -50 bari, pl. balfelé, kilengetjük, úgy a pecek nek alsó (e) vezetőrésze a villának balszárával érintkezésbe jut (3. ábra) és ezáltal a villamdelej áramkörét zárja. A villamdelej sarkai tehát az állandó delej 55 egynemű sarkait taszítani fogják és ilykép az ingának kilengését elősegítik. A taszító hatás, természetesen, az inga kilengésének mértékével rohamosan csökken, úgyhogy, midőn az inga balszélső helyzetét eléri (4. ábra), a taszító hatás, 60 gyakorlatilag, már nem érvényesül és az inga visszalengését megkezdi. Ebben a pillanatban az (e) csap az (f) villához viszonyítva jobbfelé eltolódik (5. ábra) úgyhogy a villával az (e) csapnak most 65 már az (e') szigetelő része érintkezik és a villamdelej áramköre megszakad. Az in gának visszalengése alatt tehát a villám delej áramköre meg van szakítva és ily kép a taszító hatás, amely az inga leng£ 70 sét gátolná, nem érvényesülhet. Mihelyt az inga középállásán túlhalad, úgy a/ előbb ismertetett játék, ellenkező érte lemben, megismétlődik. Látjuk teháí hogy mihelyt az inga középállásán, egyik 75 vagy másik irányban, túlhaladt, minden kor, a villamdelejnek taszító hatása ré vén, kis lökést kap, amely épen elegendő ahhoz, hogy a súrlódás okozta veszteségeket pótolja és az ingát állandó, egyen 80 letes lengésben tartsa. Mivel az ingának állandó lengése biztosítva van és a súrlódási veszteségek villamdelejes úton pótoltatnak, az inga mozgása az óramutatóra bármely ismert módon vihető át. 85 Inga helyett, a találmány lényegének érintése nélkül, billegőt is alkalmazhatunk, mikor is az állandó delejt a bille gőre erősítjük. Természetesen a villamdelej áramköre, 90 valamint az áramkör megszakításának törvénye olykép is volna megállapítható, hogy az állandó delejnek és villamdelejnek különnemű sarkai kerüljenek egy mással szembe, mikoris azok egymásra 95 vonzó hatást gyakorolnak. Ennek megfelelően a peceknek alsó felét kellene szigetelten kiképezni, mikor is az áramkör az ingának a középállása felé való lengése alatt záródna és a középállásban, ill. az 101 azon túl való lengési idő alatt szakadna meg. Szabadalmi igények: 1. Hajtókerékrendszer nélkül, villamerőre járó óraszerkezet, jellemezve egy ál- I0i landó delej és egy ahhoz képest vi szonylagosari mozgékonyan elrendezett villamdelej által, mely delejnek egyike az ingához, ill. billegőhöz, másika p«dig az óramű vázához van erősítve 111 olykép, hogy az inga lengése közben, a két delejnek sarkai időszakosan egymással szembe kerülnek, anélkül, hogy egymást érintenék, jellemezve továbbá, azáltal, hogy a villamdelej áramkörébe Ili az inga mozgása által vezérelt, idősza-