95510. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa vagy egyéb elektromos használati cikk és eljárás annak előállítására
mán írjuk le közelebbről, melyek néhány kiviteli példát vázlatosan tüntetnek fel. 3—3. ábra az új eljárás menetének sorozata, függélyes metszetrajzokban. 5 4. éís 6. ábra más kiviteli mód menetének egymásutánja, függélyes metszetrajzokban. 5. ábra egy csövelő cső felülnézete. 7. és 8. ábra egy-egy izzólámpa részleté-10 nek függélyes metszete, az összeszerelés előrehaladottabb stádiumában. Mindenütt (1) az állvánj-cső, (2) ennek lapítóhelye, (3) a száltartó pálcika és (4) a osövelő cső. 15 Az 1. ábra szerint a (2) lapítással és (3) pálcikával ellátott (1) állványcsőből indulunk ki, de ugyanígy kiindulhatunk nyitott aljú (1) csőből is. A 2. ábrán feltüntetett módon behelyezzük a (4) csövelő 20 csövet, melynek torrasztóvége a csőtengelyhez képest excentrikussá, még pedig az alul zárt (5) könyökké van alakítva. Az excentrikusság folytán az (1) cső a ballon tengelyében maradhat és munka közben 25 a. ballon a cső körül könnyen forgatható. A 3. ábrából látható (6) közlekedő nyílás úgy támad, hogy kívülről szúrólánggal olvadásig hevítjük az áttöréshelyet és eközben nyomólevegőt fujtatunk a (4) 30 esőbe. A zárt esővég mellett a nyomólevegő tömítetlenségek miatt nem illan el, a csővég hozzásimul az állványcsőhöz, az áttörési hely hamar szakad fel és ebkor a (4, 1) csövek érintkeziőhelye egymással 35 párhuzamosan nyílik fel kifelé, úgyhogy nyílásuk szegélye tömörré forr össze, azután pedig, az ú. n. visszaforradáskor, könnyen elsimul, miközben az üvegfesziiltségek kiegyenlítődhetnek. 40 A 4. és 6. ábra más kiviteli mód két állomását mutatja, ahol a kiindulás ugyanolyan lehet, mint az imént leírtuk. Most a (4) csövelő cső forrasztó végét, ennek az (1) állvány csőbe való behelyezését meg-45 előzőleg (7) hólyaggá fújjuk fel. Az utóbbinak gömbszerű alakja az eddigi előnyöket avval tetézi, hogy a két cső nagyobb felületen érintkezik egymással, hőközlekedésük elosztottabb és hogy az át töréshely 50 enyhe átmenetességűvé simul el. A (7) hólyag a (4) csövelő cső forrasztóvégét, az ép csőhúsvastagsághoz, ill. az (1) állvány cső ép húsvastagságához képest ineggyengíti. így a vékonyabb hólyagfal 55 a vastagabb állványesőfalon keresztül könnyebben hevül fel és a húsvastagságok viszonyát úgy szabályozhatjuk, hogy a kettő pontosan egyszerre érje el az olvadáspontot, Ezen a réven az átszakadás éppen a kellő helyen és a kellő pillanat- 60 ban történik és az egybeforradás is teljesen tömörré és biztossá válik. A falvastagság leírt előzetes szabályozásának további előnyei a káros üvegfeszültségek elkerülésében mutatkoznak. 65 A bevezetőleg említett, eddigi eljárásnál u. i., ahol felduzzasztott és átszakadásig elvékonyított helyek kerülnek egymás közvetlen szomszédságába, nem csupán a felhevítési egyeinletlenségek okoznak ve- 70 szélyes üvegfeszültiségeket, hanem a nyomólevegő hűtőhatása is, ami egyszerre és egyformán éri az egymástól hirtelenül, nagymértékben különböző húsvastagságokat, úgyhogy fujtatás közben káros hü- 75 iési feszültségek is keletkeznek. Evvel szemben a találmány szerint mindezen feszültségek veszélye elhárul, mert a húsvastagságok fokozata természetes, a felhevítés könnyen, az átszakítás pedig gyor- 80 san történik és oly kevés nyomólevegő kell hozzá, hogy ez már mennyiségének csekélysége folytán sem okozhat zavarokat. Itt említjük meg, hogy a csövelő cső, 85 végének előzetes beforrasztásakor, szabadon a munkás kezeügyében van, úgyhogy az előkészítés a legkedvezőbb körülmények között, a feszültségek elkerülésére, sőt az áttörés kívánt helyére figyelemmel végez- 90 hető. A rajzok szerint a (4) eső az (1) csőnek derekához, vagyis egyébként deformálásmentes részéhez van hozzáforrasztva. Ennek előnye, hogy a (4) cső holt hossza meg- 95 rövidíthető s az áttörés friss, ép és feszültségmentes helyen történik. A találmány szerinti intézkedések értelméből különben is önként következik, hogy a (4) cső belső vége sohase eshetik egybe a (2) 100 lapítóhellyel, hiszen a találmány szerint éppen e két hely kapcsolatát kerüljük el. Ha beillesztéskor a (4) cső (5) könyökvégét (2. ábra) és az (1) cső áttörendő helyét rugalmasan egymásnak szorítjuk, 105 akkor a (4) cső vége önműködőlég átdöfi az (1) cső falát, mihelyt ez utóbbi elegendő lággyá hevült és a (4) cső is hamar melegszik. Csupán csekély elmozdulásra van szükség, amit a (4) cső befogószerszá- 110 mának játéka is könnyen megengedhet. Az 5. ábra szerint a (4) csövelő cső (7) fórra sztóvégén, kétoldalt egy-egy csőtengely irányban elfutó (8) barázda van, amik az áramvezetékeket a (4) és (1) cső- 115 vek között közrefogják, egymástól elszigetelik és helyzetükben biztosítják. A 7. és 8. ábra 90°-kal előre elforgatott
