95456. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus erőáttétel

— 8 -(113) és (114) nyílások egymással közlekedhetnek, úgyhogy a henger baloldalából a (110, 115, 113, 114, 116) és (117) nyílásokon át folyadék áramolhat a henger 5 jobboldali végébe, ami lehetővé teszi, hogy a (103) dugattyú a jobboldali (104) rúgó lialása alatt hatfelé mozogjon és ezáltal a (17) beömlőszelei) részleges zárását idézze elő. Ezen mozgás befejeztével a 10 (109) rúgó visszavezeti a (105) dugattyúszelepet középállásába és ha a (26) emelőt semleges helyzetébe visszük, a (103) dugattyú nyugalomban maradhat a (104) központosító rugók hatása alatt, minthogy a 15 folyadék a (101) henger jobboldalából szabadon áramolhat a baloldalába, a (118) golyósszelep útján, amely utat enged a (113) nyíláshoz és innen a (115) és (110) nyílásokhoz. A (26) emelőnek balfelé való 20 hasonló elmozdulására a fentismertetetthez hasonló működés következik be, csak fordított irányban. A 11. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a (101) henger helytálló és az (56) csatlórúd, (57) működtető-25 rúd és a (103) dugattyú rúdja, mint fel van tüntetve, a (119) fékemeltyűvel vannak összekötve. Az előzőkben hivatkozás történt arra a fékhatásra, melyet a vezérlőemelőnek 30 «előre» helyzetből «hátra> helyzetbe való elmozdításával érünk el s amely az előrehajtó kapcsolást kiüríti, a hátrahaj tót pedig folyadékkal megtölti. Ez a vezérlésnek igen fontos gyakorlati előnye, mert ilyen 35 módon az emelőgép megállítására bármilyen mértékű hátrafelé fékezést alkalmazhatunk valamely folytonosan előrefutó, szinkron vagy aszinkron mótor maximális forgatónyomatékáig. Ismeretes, jellegze-40 tes vonása, pl. a háromfázisú emelőgépek elektromos hátrafeléfékezésének az, hogy könnyen hajlamos a meg'szaladásra olyan esetekben, mikor a teher felgyorsítani igyekszik az emelőgépet, így pl. ha meg-45 állítunk egv lefelé szálló terhet. Ilyen körülmények közölt, ha a mótor sebességét csak igen kis százalékos arányban engedjük növekedni azon időköz tartami alatt, amíg a reverzálási eszközöljük, a rendelkezésre álló 50 fékezőerő csökken és esetleg egészen megszűnik, ha az emelőt tovább hátrafelé viszszük. Másrészről az ismertelett hidraulikus rendszerrel a hátrakapcsoló megtöltésének hatása csupán abban nyilvánul, hogy a mól or ereje az emelőgép futásával ellenkező irányban hal, minek következtében a rendelkezésre álló fékezőerő igen nagymértékű, tekintet nélkül az emelés sebességére és megszabott értéke van a (26) emelőnek quadránsában elfoglalt helyze- 60 téliez képest. Ennek megfelelően a munkasebességet nyugodtan növelhetjük és a gép kezelője erőhiány esetében is biztonságban érezheti magát. A teher teljes sebességgel való lebocsá- 65 tásának művelete regeneratív úton megy végbe, azért, mert amint a teher az igénybe vett kapcsolás megtelése folytán felgyorsul!, az a nehézségi erő következtében megszalad és ennek következtében a dobról a 70 hajtó kapcsolás útján erő vitetik át a motorra, amely ennek sebességét növelni igyekszik s melv ennélfogva generátor gyanánt hat, amely a vezetékbe energiát visz vissza, mialatt a lefelészálló teher sebes- 75 ségét állandóan tartja. A lefelészállítás műveletének vége felé a gépkezelő visszafordítja emelőjét, úgyhogy a mótor erejét a teher ellenében alkalmazza és az emelőgépet megállítja, amit a rendelkezésre álló 80 nagy fékező erő biztos módon lehetővé lesz. Ha valamely nehézkes alakú terhet kell csökkent sebességgel leereszteni, ezt úgy végezzük, hogy az egész művelet tartama alatt reverzáló erőt fejtünk ki a 85 motorral a teher ellenében. Az előbbiekben említés történt arról az esetről, amely bekövetkezhet az emelőgépnél, ha erőhiány lép fel akkor, mikor a bányakosarak teljes sebességgel közeled- 90 nek a tárna felső széléhez, tehát akkor, mikor normálisan a lassításnak kell bekövetkeznie. Ilyen körülmények között a l'ékmágnes hatása folytán a mechanikai fékek önműködően működésbe lép- 95 nének, azonban a mechanikai fékek (reverzáló erő közreműködése nélkül) nem volnának képesek az emelőgépet nyugalomba hozni. A hidralikus emelegépnél, ilyen körülmények között az előbb 100 ismertetett szerkezet útján a hidraulikus kapcsolásoknak úgy előre-, mint a hátrahajlást létesítő oldalába egyidejűleg önműködően folyadék hatol be, ami erőteljes hidraulikus fékhatásban nyilvánul (a 105 (4) és (5) szekundér elemek következtében, melyek egymással ellenkező irányban forognak, mialatt az (1) hajtószervtől az erőbetáplálás el van vágva), amely támogatja a mechanikai fékeket az emelőgép 110 gyors megállításában. A mechanikai forgatónyomalékáttétel ismertelésénél (6., 7. és 8. ábrák") említés történt a primér hajtómotor lendkerékkel való kapcsolatáról. Ha indukciós mólorról vau szó, úgy ajánlatost! 5 a ró tor áramkörébe egy c.súszóregulátort vagy ellenállást beiktatni, úgyhogy a mótor csúcsterhelésnél kissé meglassulhat és lehe-