95394. lajstromszámú szabadalom • Utgyalu

metszésre előkészített talajról ezután a ferde (f) kések a rögöket lemetszik és azo­kat egyben a közép felé terelik. A ferde kések síkja alatti földréteget a valamivel 5 mélyebben fekvő, a haladás irányára me­rőleges (f) kés szeli le. A leszelt föld apró rögökben az (1) osztókés elé kerül, mely előtt az anyag torlódik és egyenletesen elosztódik, úgyhogy ezen a fakésen keresz-10 tülbukott anyag egyenletesen terül el a (k) henger előtt. A (k) henger az egyen­letesen elosztódó apróbb földrögöket, sú­lyánál fogva, teljesen szétnyomja és le­hengerli, úgyhogy utána az előbb még 15 hantos, kátyús út szép sima lesz. Oly ese­tekben, midőn olyan tárgyak, például kő­vagy vasdarabok kerülnek a kések elé, melyek törést vagy egyéb deformációt okoznának, a (h) emeltyűkart az 1. ábrán 20 látható nyíl irányában hátrahúzzuk, mi­által a (c) lengőkar a (2) forgáscsap körül elfordul és a végén lévő (3) görgő ráfek­szik a (4) laposvasra és a (cs) billenőkere­ket hordó (d) keresztgerendát lefelé szo-25 rítja. A billenőkerekek ezáltal a talajnak szorulnak, viszont az (m) talpak a rajtuk lévő összes késekkel együtt a (v) forgás­csap körül felemelkednek, úgyhogy a jármű mellső része a talaj fölé kerül, a 30 kések nem érintik a földet, hanem csak a (cs) billenőkerekeken és a (k) hengeren gördül tovább a jármű. A jármű mellső része akkor emelkedik fel legjobban, mi­dőn a (c) lengőkar függélyes helyzetet 35 vesz fel. A (h) emeltyűkart bármely hely­zetben az (i) fogazott tárcsa segélyével rögzíteni lehet. Ha nem szükséges az út­testet felnyesni, hanem csak simítani akarjuk, akkor a fent leírt módon oly 40 helyzetbe hozzuk a járművet, hogy a ké­sek a talaj fölött maradjanak, úgyhogy csak a (k) henger fejti ki tömörítő és si­mító munkáját. Szabadalmi igények: 1. Ütgyalu, jellemezve hosszirányú tal- 45 pakból, valamint ezeket egymással összekötő és merevítő keresztgerendák­ból kiképzett vázon egymásután meg­erősített szaggatósaruk, metsző- és terelőkések, valamint osztókések által, 50 melyek közül a metsző- és terelőkések­ből kettő a haladás irányára rézsút, egy pedig arra merőlegesen áll, az osz­tókés pedig ugyancsak a haladás irá­nyára merőlegesen fekszik, jellemezve 55 továbbá azáltal, hogy a talpak mögött nyomóhenger van elrendezve, mely oly módon van a talpakkal összekap­csolva, hogy a talpak a henger tenge­lyén ülő laposvasnak forgáscsapja kö- 60 rül elforgathatok, jellemezve végül az­által, hogy a váz mellső részén, a talp­pal közvetlenül össze nem kötött ke­resztgerendán, billenőkerekek vannak megerősítve és ezeknek a talptól füg- 65 getlenül a talajhoz való szorítására pedig kapcsolóberendezés van alkal­mazva. 2. Az 1. igényben védett útgyalu kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a bil- 70 lenőkerekeket tartó keresztgerenda egyik végével a talpakhoz erősített, másik végével pedig a talpaktól elálló laposvasakhoz van erősítve, a lapos­vasak fölött pedig alsó végén szorító- 75 görgővel felszerelt lengőkar van csuk­lósan, elforgatható módon ágyazva, mely kar a vázon elrendezett kapcsoló­berendezés emeltyűkarjával van össze­kötve. 80 3. Az 1—2. igényben védett útgyalu kivi­teli alakja, azáltal jellemezve, hogy a talpakat TJ-vas kapcsolja össze a nyo­móhenger tengelyén ülő laposvassal, mely U-vas a laposvasnak forgás- 85 csapja körül elforgatható. 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda. Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents