95304. lajstromszámú szabadalom • Műhálózat villamos jelzési berendezésekhez
különböző mértékben késlelteti és gyengíti. A felvevő végen elrendezett második műhálózat a vonalvezetéken át bekövetkező eredő torzítást kiegyenlíti, úgyhogy 5 a felvett hullám alakja a kiküldött hullám alakjával egyenlő. A rajzokon a találmány tárgyát tevő berendezés néhány kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. 10 Az 1. ábrában a (T) jeladó készülék az (L') vonalvezetéken át, (P) műhálózaton keresztül az (R') jelvevő készülékkel áll összeköttetésben. A (P) műhálózat bevezetési impendanciája (R) és a találmány 15 szerint van kiképezve. Bevezetési impedancia alatt a hozzávezetett árammal szemben a bevezetési szorítóknál fellépő impedanciát értjük. Tegyük fel, hogy a kiegyenlítésnek másodpercenkénti 0—25 20 periódus terjedelmen belül kell bekövetkezni és hogy az (LT) vonalvezeték például olyan 2720 km. hosszú tengeralatti kábel, amelynek 1.6 km.-ként ellenállása r = 2.74 ohm, induktanciája L -— 0.001 henry es 25 kapacitása C = 0.296 mikrofarad. Tegyük fel továbbá, hogy R = -Jy/J^-. A 2. ábrában a gyengítés értékeit az ordináta természetes logaritmusokban és a fázisokat szögegységekben adja meg, míg 30 az abszcissza az áram frekvenciájának másodpercenkénti periódusszámát adja meg. Az (a) görbe az előzőkben megadott értékek esetén a gyengítés abszolút értéké-35 nek természetes logaritmusát az (R) impedanciájú (P) iniűhálózatban végződő, 2720 km. hosszú kábel jeladó és felvevő végén fennálló feszültségek frekvenciáinak függvényében és a (b) görbe .a feszültség-40 fázis megfelelő késleltetésiét a. frekvencia függvényében szögegységeikben adja meg. Az (a) és (b) k|a>ralkterisz.tikagörbe helyett a javított gyengítési karakterisztikagörbe legyen például a vízszintes egyenes (a') vo-45 nal és a fáziskarakterisztikagörbe például a (b') vonal. Más szavakkal a gyengítés az adott frekvenciaterjedelemben állandó és a szagegységekben mért fáziseltolás a frekvenciával arányos, ami egyenértékű azzal. 50 hogy a különböző frekvenciáknak egymáshoz képest nincsen f ázáseltolásuk. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az ösz•szes frekvenciák egyenlő sebességgel vitetnek át. Ez az eszményi állapot azáltal 55 értető el, hogy a vonalvezetékhez olyan műhálózatot adunk hozzá, amelynek ka rakterisztikagörbéi (A'p) és (B'p). A gyakorlatban tényleg megvalósított görbéik az (Ap) és (Bp) (görbék. A 3. ábra szerinti (P) műhálózaitnak 60 (R) bevezetési impedanciája van, ha az az (R') felvevőkészülékkel végződik. A kívánt teljes fázis olyan szakaszok sorozatával is elérhető, amelyek egyszerűség kedvéért mind egyenlők ós úgy vannak 65 megválasztva, hogy közöttük visszaverődési hatás nincsen. A 3. ábra kapcsolási vázlat, amely az 1. ábrában feltüntetett vonalvezieték felvevő végén elrendezett (P) szerkezet egyes 70 elemeit és azok elrendezését szemlélteti A 4. ábra olyan műhálózat vázlatos rajza, amelynek ismétlő szakaszai vannak és amely a találmány (alapelvének megmagyarázására szolgál. 75 Az 5., 6., 7., 8. és 9. ábrák inűhálózatoík különböző kiviteli alakjait példaképen tüntetik fel, A 9. ábra a többitől eltérően úgynevezett rácsos szerkezetű műhálózatot szem- 80 léltet. Ezzel a kifejezéssel azokat a mühálózatokat jelölik, simelyek Wheatstonehíd módjára vannak kapcsolva és az egyik átló irányában egymással iszemben fekvő két szorító a bevezetési szorítópárt, míg a 85 másiik átló irányában egymással szemben fekvő két szorító a kivezetési szorító párt képezi. A feltüntetett műhálózatok mindenike a 9. ábráiban feltüntetett kiviteli alaik kivételiével, egy vagy több (R) ellen- gg álláseleiinet -tartalmaz és mindeniknek ismeretlen értékű (Z1 1 ), valamint (Z2 1 ) impedanciája van. Mindezen kiviteli alakokra vonatkozólag feltesszük, hogy Zn . Z2 Í = R2 . Ha tetszés szerinti számú 95 azonos sziakasz a végtelenségig ismétlődik, könnyen kimutatható, hogy a jellegzetes impedancia minden frekvenciánál R-rel egyenlő. így például a 6. ábrára vonatkozólag az admittancia egyenlete: 100 ' ' 4- J ' Z R + Za i ^Zu + Z amelynek megoldása Zn -től és Z2 J -től független, minthogy végeredményben Z = R. Ez az összefüggés a többi 5—9. áb rára vonatkozólag hasonlóképen kimutat- 105 ható. A 10. ábra az áriam értékét az idő függvényében a vonalvezeték felvevő végén •Hinteti fel. Ezen függvénynek megfelelő görbét áramkeletkezési vagy képződési 110 karakterisztikának nevezzük. Az 1. görbe arra az esetre vonatkozik, ha vonalvezeiék önmagában van bekapcsolva, a 2. görbe pedig arra az esetre, amikor a vo-
