95282. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés folyékony égési anyagokhoz

— 295 — fal felső része a szokásos módon hővédőréteggel van ellátva. A (18) porlasztó a. (17) csatornába az érintő irányában nyúl be (2. ábra) és egyébként az (5) porlasztó 5 hoz hasonlóan van kiképezve. A csavaiaiakú (17) csatornán való át áramlás után az eközben felmelegedett éghető keverék a (19) gyűrűn keresztül tódul a (15) térbe. E gyűrű a (16) fallal 10 pl. szegecselés révén szilárdan van összekötve és a tüzelőtérbe benyúló, íőgalakú (20) tarsolyokból áll. E tarsolyok egyik fala (21) hosszhasítékokkai van ellátva, amelyek az égésianyagból és levegőből 15 álló pótkeveréknek a tüzelőtérbe való be bocsátására szolgálnak. A tarsoly másik fala hőálló anyagból készült (22) ütköző lapokat hord, melyek kb. 45° alatt hajlanak a (16) falhoz. A (17) csatornából 20 kilépő, égésianyagbói és levegőből álló keverék a (21) hasítékokon való átáranilás után a (22) ütközőlapokhoz csapódik és így erélyesen mozgatott állapotban, vízszintes irányban áramlik be a tüzelő-25 térbe, amelyben az a (2) rostélyon át áramló égésianyag — lég — keverékkel elegyedik. A tüzelőtérben fejlesztett hő hatása alatt a (22) ütközőlapok fehéren izzó álla 30 pótba jutnak és a pót-égésianyagnak azonnali meggyújtását biztosítják. A vízszintesen beáramló, erélyesen, keresztülkasul felkavart gázmennyiségnek a függélyes irányban felszálló, égő gázkeve-35 rékkel való elegyedése, mely gázkeverék a (2) rostélyon át lépett a tüzelőtérbe, azonnali és tökéletes elégést idéz elő és meggátolja a gázoknak üzemközbeni sistergését és sípolását. 40 Üzemközben szükséges, hogy a hőfejlesztést a gőzfogyasztásnak megfelelően és ezzel a gőznyomást szabályozzuk, ami a jelen esetben a pót-égésianyagmennyiség szabályozása révén történik. Ezen 45 célból a pót-égésianyagot bebocsátó veze tékben a (23) szelep van elrendezve, melynek (24) működtető emeltyűjéhez a (25) rúd csatlakozik, mely valamilyen ismeretes gőznyomásindikátorral van össze-50 kötve, mely utóbbi a kazán gőzterével vagy a gőzelvezető csővel közlekedik. Ily módon a gőznyomásban beálló változások az elégést a (23) szelepen átáramló pótégési anyagmennyiség módosítása révén 55 befolyásolják. A leírt berendezés működési módja a következő: A (2) rostély alatt az éghető keverék az (5) porlasztó útján beáramolván, a (12) hasítékokon vonul át és a magas hőmér- 60 sékletre hevített (13) lemezek révén meggyullad. A pótkeverék a (23) szelep útján a gőznyomás változásoknak megfelelően szabályozott mennyiségben a csavaralakú (17) csatornába áramlik és az ezen csa- 65 tornán való áthaladása közben a tüzelőkamrából származó hőt vesz fel. Az ekként előmelegített keverék a (21) hasííékok útján a tüzelőkamrába tódul, a magas hőmérsékletre felhevült (22) ütköző- 70 lapokra csapódik, ugyanekkor meggyullad és erélyesen felkavart állapotban, vízszintes irányban áramlik a 'tüzelőkamrába, ahol az a (2) rostélyról függélyes irányban felszálló gázokkal azonnal ke- 75 veredik. A gázoknak az ezen berendezésben végbemenő függélyes, vízszintes és forgó mozgása folytán az égésianyag a levegővel bensően keveredik és az ennek foly- 80 tán beálló magas hőmérséklet, azonos energiatermelés mellett kisebb kemenceméretek alkalmazását teszi lehetővé. E körülmény különösen oly esetekben fontos, melyekben, mint pl. járműveknél, 85 lehetőleg csekély méretek betartásáról van szó. A feltüntetett foganatosítási alaknál a fő-égésianyag és a pót-égésianyag számára külön-külön porlasztók vannak al- 90 kalmazva. Ehelyett azonban a pótvezeték a fővezetékkel egyesíthető is és ugyanazon porlasztóból táplálható égésianyaggal és levegővel. Ez esetre tehát a (13) lemezekkel ellátott vízszintes rostélyt a 9c (21) hasítékokkal ellátott függélyes rostéllyal s azonkívül a, (4) kamrát a (17) csatornával egyesítenők, mely esetben a tiizelőkamrába áramló keverék ugyanazon porlasztóból származna és a tüzelő- 1( kamrába úgy alulról, mint oldalról is áramlana be, amikor is, az előbb leírt esethez hasonlóan, szintén elérnők a gázok benső keveredését és a nagy hatásfokot. 1< Szabadalmi igények: 1. Tüzelőberendezés folyékony égésianyagokhoz, különösen gázfejlesztés céljaira, jellemezve alul rostéllyal határolt tüzelőtér és az égósianyag be l bocsátására szolgáló, a rostély alatti tér által. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve a rostély fölött, köz meghagyásával, a tüzelő 1 tér falában alkalmazott, pót-égési-