95192. lajstromszámú szabadalom • Ellenállási erősítő alacsony és közbenső frekvenciák számára
— 2 — A rajzon az 1., 2., illetve 3. ábra a találmány szerinti kapcsolás egy-egy foganatosítás] példáját szemlélteti. A 5 4. és 5. ábra a találmány értelmében kiképezett csatlóelem íoganatosítási példájának tengelymetszete, illetve alulnézete. A 6. ós 7. ábra a csatlóelem módosított fo-10 ganatosítási példájának tengelymetszete, illetve felülnézete. Az 1. ábrán (l)-gyel és (2)-vel két különböző, három elektródás csövet jelöltünk, mely csövek úgynevezett ellenállási erős-15 bítő kapcsolással vannak egymáshoz csa tolva. Az (1) három elektródás cső anódáramköre a (8) anódellenállást tartalmazza, melynek anóda felőli vége a (4) ohmikus ellenálláson át sorosan az (5) 20 rácükcndenzátorral a. (2) háromelektródás cső (6) rácsíi val van összekötve. A (6) rács továbbá a (7) levezető ellenálláson át állandó (negatív) potenciálú ponttal van összekötve. A (4) ellenállás és az (5) rács-25 kondenzátor közötti összekötő pont kis (8) segét1 kondenzátoron át a (7) levezető ellenállás szabad végével van összekötve. Ezen elrendezés működése a következő: A kis (8) segédkondenzátor, melynek 30 nagyságrendje 10—50 cm., az alacsony és közbenső frekvenciákkal szemben gyakorlatilag végtelen nagy ellenállást képez, úgyhogy az ilyen frekvenciával rendelkező rezgések útjukat úgyszólván kizáró-35 lag az (5) rácskondenzátoron és a (7) levezető ellenálláson át veszik. Ezen rezgések feszültségesésének legnagyobb része emellett a (7) levezető ellenállásra jut, meljr a (4) ohmikus ellenálláshoz képest nagyra, 40 pl. tízszer oly nagyra választandó. A magas frekvenciájú rezgések ellenben jóval kisebb ellenállásra találnak a (8) kondenzátor, mint a (7) levezető ellenállás részéről és ennélfogva útjukat ezen kondenzá-45 toron át veszik, amikoris ezen rezgések feszültségesése úgyszólván teljesen a (4) ohmikus ellenálláson belül megy végbe. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a (6) rácsot, mely a (7) levezető ellenállás maxi-50 mális rezgési amplitúdójú pontjával és az (5) rácskondenzátoron át a (4) ellenállás maximális rezgési amplitúdójú pontjával van összekötve, a magas frekvenciájú feszültségingadozások csak kevéssé vagy 55 egyáltalában nem befolyásolják, míg az alacsony frekvenciájú és közbenső frekvenciájú amplitúdókból a (4) ellenállásiban csak kevés megy veszendőbe. A 2. ábra szerinti kapcsolás működése teljesen megegyezik az 1. ábrán feltünte- 60 tett kapcsoláséval. A (4) ellenállás és az (5) rácskondenzátor azonban, épp úgy, mint a (7) levezető ellenállás és a kis (8) segédkendenzátor az 1. ábrán feltüntetett kapcsoláshoz képest helyet cseréltek, ú gyWy 65 a rács közvetlenül galvanikusan a (4) ellenállás minimális rezgési amplitúdójú pontjával van összekötve. A 2. ábra szerinti kapcsolásnál is a magas frekvenciájú rezgések útjukat főleg a (4, 8), az 70 alacsony frekvenciájú rezgések pedig a i,7) elemen át veszik. A 3. ábrán feltüntetett kapcsolásnál a 2. ábrán látható kapcsolást a járulékos (9) ohmikus ellenállással és a járulékos 75 (10) segédkondenzátorral kissé kibővítettük, úgyhogy azon magas frekvenciájú feszültségamplitudok, melyek a (4) ellenállás végpontjában esetleg még jelen lehetnek, a (9) ellenállásban még tovább 80 gyengíttetnek. Önként értetődik, hogy a kapcsolás ilyen módon tetszőlegesen és a mindenkori szükséghez képest bővíthető. A 4. és 5. ábrán oly csatlóelem íoganatosítási példája látható, mely a találmány 85 szerinti kapcsolás könnyű felépítését teszi lehetővé. A különböző ellenállások és kondenzátorok jelölését ezen két ábrán ugyanazon hivatkozási számok segélyével eszközöltük, mely számokat az 1—3. ábrá- 90 kon is alkalmaztuk. A kapcsolás az 1. ábrán feltüntetett kapcsolásnak felel meg. A (3) anódellenállás és a (4) ellenállás úgynevezett huzalellenállás gyanánt van kiképezve és az ellenálláshuzalok kis (21) 95 perselyre vannak feltekercselve, a persely pedig egy (22) szigetelőtalpba kapaszkodhat. A (21) perselyen belül foglal helyet az (5) rácskondenzátor, mely úgynevezett tekercskondenzátor gyanánt van 100 kiképezve, a (21) perselyen belül van továbbá a (7) levezető ellenállás is elrendezve. A (8) segédkondenzátort a (21) persely felső végét elzáró (10) fémsiivegecske és a csatlóelem (9) fémburkolata • képezi, 105 mimellett a (9) és (10) részek közötti távolságot akként szabjuk meg, hogy a segédkondenzátor kapacitása kb. 20—30 cm. legyen. A különböző részeknek az erősbítő kisütőcsöveivel való vezetői kapcsolaítát 110 a (11, 12, 13, 14, 15) és (16) összekötőhuzalok, valamint négy, a (22) talpból kinyúló (17, 18, 19) és (20) pecek létesíti, melyek akként vannak elrendezve, hogy az elem a szokásos kiképzésű audiontalpakkal kap- 115
