95144. lajstromszámú szabadalom • Többszörös elektroncső

1. ábra a (18) és (19) szakadozott vonalakkal jelzi a kivezető erősítőrendszer levédését, mely a legnagyobb áram- és feszültségingadozásokat vezeti. 5 Ez a védés az elektrosztatikából ismert módon azáltal történhet, hogy egy állandó potenciálú ponttal összekötött, a védendő erősítőrendszert körülvevő fémellenzőt rendezünk el. Az abszolút poten-10 ciál, melyen ez az ernyő tartatik, különbözőképen választható. Az ellenző pl. a negatív fűtőszálvéggel, vagy pedig azon pozití-v potenciállal is összeköthető, mely pl. a (20) vezetékeken át a (11, 12) anód-15 ellenállásokhoz vezettetik. Az összeköttetés természetesen a cső belsejében történhet. Az abszolút egyenáramú potenciál, melyen az ellenző tartatik, nem bír nagy je-20 lentőséggel. Lényeges csak az, hogy ez a védőellenző ne végezhessen potenciál ingadozásokat. Nagy mértékben gázmentes csöveknél az ellenző pozitív feszültségekhez kapcsolható, amikor is az a szabadon 25 röpködő elektronokat felfogja. Gázmaradékok jelenléte esetén, melyek rendszerint pozitív értelemben vannak ionizálva, előnyösebb, ha az ellenzőt állandó negatív potenciálú ponttal kötjük össze. 30 Kísérletek azonban azt mutatták már, hogy a kívánt hatás akkor is beáll, ha az ellenzőt sehová sem kapcsoljuk, mert az ellenző az elektronok, ill. iónok röppályáját. tisztán mechanikailag, a védett erő-35 sítőrendszer terére korlátozza, úgyhogy sem faltöltések nem képződhetnek ki, sem pedig kiegyenlítő áramok nem léphetnek fel a cső belsejében. Kitűnt pl., hogy szigetelő anyagból készült közbeállított el -40 lenzők is előidézik a szándékolt hatást, minthogy természetszerűen ezek is határolják a feltöltött részecskék röppályáját. A mechanikai kivitel sokféle lehet. Ha a (2, 5, 8), ill. (3, 6, 9), ill. (4, 7, 10) erő-45 sítőrendszerek a szokásos módon hengeres elektródákból állnak, akkor ezen rendszerek közül egyet vagy többet végeiken lehetőleg ugyancsak hengeres védőköpennyel vehetjük körül, melynek végei 50 annyira záródhatnak, amennyire azt a hozzávezető huzalok megengedik. Kísérletek azonban azt mutatták, hogy már felületi védés is elegendő, amennyiben pl. az la,., 2. és 3. ábrákban feltüntetett mó-55 don, a (18) és (19) ellenzők egyszerű, egyenes, közbehelyezett csillámlemezek alakjában képeztetnek ki, melyek a 4. ábra szerint szigetelő (20) tartóra vannak erősítve, mely tartó egyúttal más rendszerrészeket is hord. A (8, 9, 10) erő- 60 fűtőrendszereknek ós a hozzájuk tartozó csatolóelemeknek a (18, 19) ellenzők útján való elválasztása az la. és 2. ábra szerinti oldalnézetekből, de különösen a 3. ábra szerinti felülnézetből tűnik ki vilá- 65 gosan. Nem bizonyult továbbá hátrányosnak, hogy a magnéziumnak szokásos szétporlasztási folyamatánál a csillámlemezek, részben vagy teljesen, magnéziumtükör- 70 rel vonatnak be. Ahelyett, hogy a rendszereket védenők, természetesen az üvegfalnak feltöltés iránt érzékeny részeit, vagy a csatoló kondenzátoroknak a rácsokkal összekötött oldalait, az üvegfalat 75 vagy a (11, 15, 13), ill. (12, 16, 14) csatolóelemek védhetők. A gyakorlatban többnyire elegendőnek bizonyul az utolsó anódlemeznek a rajzon feltüntetett védése. 80 Kitűnt továbbá, hogy az üvegfal feltöltése a következő módon gátolható meg hatásosan: A szokásos nagy emissziójű csöveknél az (1) edény belső falát magnézium elgőzölögtetésével tükröző, fémes 85 bevonattal látják el. Ha már most ezt a bevonatot egy előnyösen az üvegfalba beforrasztott csatlakozó elektródával látjuk el, akkor a fémbevonatot pozitív vagy negatív potenciálú ponthoz kap- 90 csoltatjuk, miáltal a fémbevonat váltakozó feltöltését megakadályozzuk. Ez az intézkedés is értékes azon aperiodikus feltöltési jelenségeknek kiküszöbölésére, melyek a többszörös elektróncsöveknél az 95 ismertetett zavarokat előidézik. Az üvegfal belső fémbevonatának állandó potenciálú ponthoz való levezetése előnyösen összekötővezeték útján történik a cső belsejében. 100 Szabadalmi igények: 1. Többszörös elektroncső, azzal jellemezve, hogy a beépített erősítőrendszerek közül egy vagy több, a többi erősítő rendszerrel, ill. csatoló elem- 105 mel szemben védve van. 2. Az 1. igényben védett többszörös elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a védés fémes vagy szigetelő védőernyőkkel történik. 110 3. Az 1. és 2. igényekben védett többszörös elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a védőernyők ál landó, pozitív vagy negatív potenciálú ponttal vannak összekötve. 115 4. Az 1—3. igényekben védett többszö-