95089. lajstromszámú szabadalom • Kilincszár
alak belülről beleti. azaz kívülről nem nyitható helyzetben, 10. ábrán egy harmadik foganatosítási alak ugyanezen, helyzetben. 5 A rajzokon a találmány szempontjából nem lényeges .alkatrészek, a zárónyelv és a tapogató vezetése, kilincs rögzítése és a rúgók nincsenek feltüntetve. A mozgó alkatrészek rugótól eredő feszültségi iránya 10 (akcióiránya) nyíllal van jelölve. Az első foganatosítási alaknál a két kilincs szemben áll, de függetlenek egymástól; a külső kilincs a (T)-jelű lapos vas vagy acél emelőkart forgatja (4. ábra, ÍTJ). 15 belső kilincs egy hasonlót (3. ábra, [SJ), Ezen emelők (h) és (g) vég© kilinosnyomáskor szegment mozgást végezve és megakadva a nyelvből kiálló függőleges (b), illetve (a) vezetőlécecskén (1. és 2. ábra) 20 az egyébként vízszintesen vezető lécek között tartott nyelvet hátra búzni tudják. Ha kívülről kihúzzuk az ajtót a zárónyelv alatt vezetett „tapogató" kis1 nyelv (5, ábra, [PJ) rugótól nyomva kipattan, el-25 eresztve a kilincset, a zárónyelv is kipattan. Most a belső helyiségbe lépve, nyitott ajtónál le keli nyomni a belső kilincseit, hogy az ajtót betelhessük (zárónyelv ék alakú letompításia csak kb. a kiálló rész 30 közepéig terjed, hogy az ajtót becsapni ne lehessen), eközben a belső kilincs emlőjének (S) (e) jelű szegletütközője szabadon mozoghat szegmentpályáján, mivel a (P) tapogató (k) záró peeekje is kiugrott út-35 jából nyitáskor (zárónyelv és szegletütköző közt van beékelődve, kívülről csukott ajtónál). De a visszafelé járó zárónyelv az aljából a (P) tapogató kivésett vályújába mélyedő (d) tüskével útjának máso-40 dik felében magával húzza a rövidebb járatú tapogatónyelvet (6). Ha most az ajtó belülről be lesz húzva és a belső kilincs eleresztve (7. ábra), akkor a rúgó az (N) nyelvet és (S) emelőt visszanyomja, de az 45 (e) szegletütköző alsó lapja a visszakerült (P) tapogató (k) zárópecekjébe ütközik most, miáltal a zárónyelv is egy közepes állásban marad, mert az (a) vezetőléc meg -akad a (g) emelővégben. (Nyitott ajtónál 50 közbenső állás nem fordulhat elő, mert a tapogató- és akadékpecke az ajtóból kiugrainak). (N) közbenső állásia mellett a külső kilincs (t) szegletütköző felső lapja fölé került a nyelv (c)-jelű része, miáltal 55 az emelő maga és a külső kilincs nem tudja a nyelvet közbenső helyzetéből sem elmozdítani; kívülről zárt az ajtó. Belülről visszahúzható a zárónyelv feles állásából, hisz a szeglet ütköző a zárópeceken rajta van. Kitolva belülről az ajtót, a fcC belső kilincslenyomás után és a kilincs elengedése után a zárónyelv egészen kiáll, mivel a tapogató egészen kiugrott (N) feles állása mellett is, ha az ajtó nincs betéve iés így (S) is eredeti helyzetébe kerül- 65 het és a (t) ütköző fölött is elkerült a zárnyelv kiálló (c) része, mivel az előbbi mindjárt elmozdul, mielőtt (c) föléje kerülhetne. A második foganatosítási alaknál (9. 70 ábra) a kilincstengelyek nem koincidenseik és az egykarú emelőikből tüskék (n, m) állanak ki, melyek a nyelv alkalmas módon kivágott (u)-jelű részében mozoghatnak. Ezen véset (u) függélyes oldalán ha- 75 lad (m) vagy resp. (n) a külső resp. belső kilinesnyitáskor, miközben a nyelv befelé lesz húzva a zárba. Hogy a nyugodtan maradó másik tüske a mozgást ne akadályozza, kell a két vízszintes kivésés. Köz- 80 benső állásnál a külső kilincs (m) által van reteszelve, mert az csak szegmenten mozoghat függőleges konponenssel, de belső záráskor a .nyelv szűk vízszintes kivésésbe kerül. Tapogató itt az ajtóból ki-> 85 álló ós benyomható golyó, mely egy vízszintes pálcát nyomhat vissza. Erre van rúgó által kifeszítve és csuklósan erősítve egy függőleges tag (z), melyhez ütközik csukott ajtónál a nyelv feles állásáig 90 visszaeresztett belső kilincs egykarú (v) jelű emelője. Ez. az ütközés nincs meg nyitott ajtónál, mikor a golyó is és a (z) tag is kifelé rugózhatva a. (v) kilincsnyúlvány könyökébe kerül a nyelvet egészen ki- g£ engedve. Ezen megoldásnál egyébként a kívülről betett ajtó belülről is nyitható, bár ennek szüksége a gyakorlatban nem igen fordul elő. A (k) zárópecek alkalmas csuklós kiképzésével ugyanezt el lehet 1( érni az első foganatosítási alaknál is. A harmadik foganatosítási alaknál (10. ábra) csak a tapogató más; az ajtókeretből a nyelvnyílás alatt fix ék (o) áll ki, mellyel szemben az ajtózárban rúgó (r) 1 föd egy nyílást, mely rúgó betevéskor az ék által vissza tolva egy (r) akadékpeoket tol vissza, mely a belső kilincs (x) ütközőszeglete felé kerül, ha az ajtó kívülről lett csukva. Ez utóbbi esetben ismét i előáll a záró feles állás. A 11. ábrán egy csuklós kilincsnyelves tapogató van feltüntetve, mely ajtócsiukáskor egy pálcácskát (y) nyom befelé. A 7. és 8. ábrán egy közepes minőségű kapcsoló van feltüntetve. A vezetékcsatornából (dr) jön a két drót az (o) szigetelőhasábra, melyről 2 rézrúgó feszül egy
