95048. lajstromszámú szabadalom • Pupinvezeték beszédnek nagy távolságra való átvitelére

beszéd érthetőségére nem lenne semmi befolyással, csak a felvevőben hallott hangoknak, a leadóhelyhez viszonyítva, elkésését jelenti. Ha most megvizsgáljuk, 5 hogy egy hosszú pupinvezetéknél meny­nyire van teljesítve az (5) alatti feltétel, akkor azt találjuk, hogy az (a) mennyi­ség itt a frekvenciával nem arányosan, hanem az arányosnál gyorsabban nő. A 10 láncvezetők elmélete szerint, melyet tudvalevőleg nagy pontossággal pupinált vezetékekre lehet átvinni, egy (1) hosszú­ságú vezetékre az (a) mennyiséget ezen képlet adja: o 1 15 a0 = 2— .arc., sin. - 6. s <o0 Itt (s) jelöli a csévetávolságot és (1) a vezetékhosszúságot. Alacsony frekven­ciákra vonatkozólag ebből megközelítő­leg a (4) alatti egyenlet következik és pe-20 dig ebben az alakban: s w0 minthogy a sin-t egyenlőnek vehetjük a hozzátartozó ívvel. Magasabb frekven­ciáknál (a) gyorsan nő, amint az a mel-25 lékelt rajz 1. ábráján látható. A (b) csillapítás általános menete a következőkben adódik: Az erősbí tőket tudvalevőleg úgy építik, hogy azok a váltakozóáramnak a vezeték tulajdon-30 ságai által okozott stationér eltorzulását megszüntetik (torzulásellenes erősbítők). Főleg a beszédfrekvenciák területén tör­ténik ez. A (b) mennyiségnek tehát, hosszú pupinált vezetékeknél, melyek 35 erősbítőkkel vannak felszerelve, kb. a 2. ábrán látható frekvenciafüggősége van. Az (o^-töl (w2 -)-ig terjedő frekvenciate­rületen, mely a legfontosabb beszédfrek­venciákat foglalja magában, (b) messze-40 menően állandó marad. Ha különböző hosszú vezetékeket hasonlítunk össze, azt találjuk, hogy a (b) maradék csillapítási görbék lényegileg csak a (wjJ és (<o2 ) frekvenciák felett, ill. .alatt, az emelkedés 45 meredekségével különböznek egymástól. Gyakorlatilag azonban az olyan rezgések, melyek lényegesen ezen területen kívül feküsznek, már aránylag kis vezetékhosz­szúságoknál sem vitetnek át. A (b) meny-50 nyiség frekvencia függősége tehát kive­hető azon okok közül, melyek hosszú ve­zetékeknél a beszédáramok eltorzulásaira vezetnek. Ezen eltorzulások oka eszerint az (a) mennyiség menetének ([6] alatti 55 egyenlet) a (4) és (7) alatti egyenletek által előírt menettől való eltérésben rej­lik. A gyakorlat azt az eltorzulást eddig azáltal igyekezett elkerülni, hogy a (<'j„) értéket jelentékenyen megnagyobbította. Ezáltal, mint közelebbi megfontolás mu- 60 tatja, a (6) és (7) alatti egyenletek által megadott tovaterjedési mennyiségek közti eltérések tényleg csökkentetnek. A jelen találmány már most abban áll, hogy az (a0 )—(a) = A különbséget, al- 65 kalmas kapcsolóeszközökkel, a fontos frekvenciaterületben kicsinnyé tesszük, ill. az (a0 ) értéket úgy egészítjük ki, hogy az új fázisszög arányosan nő a frekven­ciával. Ily módon az (5) alatti egyenlet- 70 hez fűzött feltétel teljesítve van, tekintet, nélkül arra, hogy mily módon van pupi­lláivá maga a vezeték, úgyhogy a beszéd­áramok valamennyi rezgése ugyanazzal a késedelemmel érkezik a felvevőbe. Az 75 említett kapcsolóeszközök bármely vagy több helyen is beiktathatok a vezetékbe, pl. az erősbítő pontokon. A (6) és (7) alatti egyenletekből, a fon­tos frekvenciaterületben, az említett kii- 80 lönbségre nézve, sorbafejtéssel követke­zik, hogv: -iCU -(w0 ) = 18000 határfrekvenciával, s — 2 lem csévetávolsággal és 1 = 150 km hosz- 85 szúsággal bíró vezetékre ez az egyen­let a 3. ábrán feltüntetett szögkülönbsé­geket adja. Ugyanezen ábrán példaképen felvett pontozott vonallal azok az értékek vannak feltüntetve, melyekre a talál- 90 mány értelmében, a vezeték szögkülönb­ségeit kiegészíteni kell, hogy az össz­fázisszög arányosan nőjön a frekven­ciával. A 4. ábrán egy foganatosítási példa, 95 van bemutatva. A vezeték két (W) és (E) szakasza közé egy szitalánc (wave filter) van beiktatva, melynek egyik tagja a (W) szakasz és a (Y) erősbítő és másik tagja, a (V) erősbítő és az (E) szakasz 100 közt fekszik. Mindkét tag két, séries-impe­danciaként kiképezett áramerősség rezo­nanciakörből, (C) kapacitásból és (L) in­duktanciából áll, melyek sériesben van­nak kapcsolva, továbbá, két, kereszt-impe- 105 danciaként (shunt impedances) szolgáló feszültség rezonanciakörből, mely (C') kapacitásból és (L') impedanciából van összetéve, Mindegyik tag két (L') csévéje egymással kapcsolva van és egy (T) 11C transzformátort alkot. Hogy milyen mó­don lehet egy ilyen elrendezéssel javítást elérni, az az 5. ábrából látható, ahol egy

Next

/
Thumbnails
Contents