95026. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomógázok előállítására
— 8 — téve nincs, hanem a legalacsonyabb hőmérsékletével lép a regenerátorba, A bevezetésben említett azon felismerésből, hogy a szállítómennyiség thermo-5 dynamikus ciklusa szolgáltatja a kompresszor munkateljesítményét, az következik, hogy a kompresszor thermikus hatásfokára nézve azon állapotváltozás középhőmérséklete mérvadó, amelyet a szállító-10 mennyiség a meleg és hideg munkatérben való tartózkodása alatt szenved, mert a regenerátornak az egyik és másik értelemben való átömlés közben szenvedett állapotváltozások egymással egyenlők és egy-15 mással ellentétesek, úgyhogy egymást kiegyenlítik. A szállítómennyiségnek a meleg, illetőleg hideg munkatérben szenvedett állapotváltozásának középhőmérsékletei a thermikus hatásfok kiszámítására 20 nézve mérvadó felső és alsó hőmérsékleti határt szolgáltatják, amelyek között a thermodynamikus ciklus lefolyik. Az eddigi szerkezeteknél, amelyeknél a szállítómennyiség a hideg munkatérben 25 lévő munkaközegből vétetett el, mint ennek egy része, elkerülhetetlen volt, hogy az a kompresszió, amelynek a munkaközeg a hideg munkatérben a regenerátorba való belépése előtt volt alávetve, ne inenjen 30 végbe adiabatikusan. A szállítómennyiségnek a hideg" munkatérben szenvedett állapotváltozása számára adódó középhőmérséklet ezen esetben lényegesen magasabban fekszik, mint a legalacsonyabb (TI) hő-35 mérséklet, vagyis a hűtő hőmérséklete. A hideg szállítómennyisógnek kívülről való bevezetése még azon további előnynyel jár, hogy a kompressziót külön szivattyúkkal, esetleg több fokozatban is, a 40 kompresszió közben ható vagy fokozatos hűtéssel eszközölhetjük, úgyhogy a szállítómennyiséget közelítőleg isothermikusan komprimálhatjuk a szállítónyomásra. A szálítómennyisógnek közelítőleg iso-45 thermikus kompressziója folytán a szivattyúkban, tehát a munkatérnek hozzákapcsolt külső részében, végbemenő álla potváltozása oly középhőmérséklet mel lett történik, amely közelebb hozható az 50 alsó hőmérséklethatárhoz, mint a thermikus kompresszor hideg munkaterében végbemenő adiabatikus kompressziónál, miáltal a kompresszorból és vele kapcsolt gépekből álló aggregátum thermikus ha 55 tásfoka növeltetik. A 2. ábra oly berendezést mutat, amelynél a gópaggregátum által hajtott külön, többfokozatú (20) szivattyú komprimálja a gázokat a (19) tartályba az admisszió nyomásig, amidőn is az egyes kompresz- 60 sziófokozatok mögé bekapcsolt (25, 25) hűtők vezetik el a kompressziómeleget. A 2. ábrában feltüntetett példa szerint a gépaggregátum túlnyomásos zárt körfolyamban dolgozik, amennyiben a (B) 65 mótor az alacsony nyomású (26) tartályba puífog ki, amely az (A) thermikus kompresszor (10) szívószelepével áll összeköttetésben. Ha az égést tápláló levegőt és — gáz 70 nemű tüzelőanyag használatánál — ezen utóbbit a munkatérbe való bevezetés előtt (29), illetve (30) szivattyúk segélyével a szállítónyomásra komprimáljuk és a szállítóperiódus alatt a (3.1,32) segédregenerá- 75 torok hideg oldalán vezetjük a munkatérbe, rigy ezen gázok a szállítómennyiség egyrészét alkotják ós a (17)-nél bevezetendő szállítómennyiség ennek megfelelően csökkenthető. 80 A (29) és (30) frissgázszivattyúk a (33), illetőleg (34) lég-, illetőleg gáztartályból merítik a gázokat, amelyekben a zárt körfolyam alsó (pl) nyomáshatára uralkodik. A levegőt és a gázt a (35), illetőleg 85 (36) szivattyúk a légkörből, illetőleg a gázforrásból a (33), illetőleg (34) tartályba komprimálják. Minden munkaciklus után a bevezetett tüzelőanyag és a bevezetett égési levegő súlyával equi- 9C valens súlyú elégett gázt kell a munkatérből kiválasztani, mert különben ebben a munkaközeg mennyisége folytonosan növekednék. Az égéstermékgázok kiválasztásuk alkalmával a zárt körfolyam 9E (pl) legkisebb nyomásával a vezérelt (43) kiömlőszerven keresztül lépnek a (39) tartályba. Ezen gázok nyomási energiáját célszerűen a (40) alacsony nyomású motorban értékesíthetjük, amelyben a IC (pl) nyomásról munka kifejtése közben a légköri nyomásig expandálnak, azután pedig a légkörbe kipuffognak. A (35) és (36) szivattyúkban végbemenő kompreszszió alkalmával keletkező meleget a friss- 1( gázokból részben (37, 38) rekuperátorok vagy regenerátorok segélyével a (39) tartályból a (40) alacsony nyomású motorba ömlő munkaközegre visszük át, hogy ennek hőmérséklete a későbbi expanzió al- 11 kalmával ne süllyedjen az atmoszféra hőmérséklete alá, mert ez célszerűtlen volna. A kompresísziómeleg más részét a (41) és (42) hűtők vezetik el. A leírt elrendezésnél a szállítómennyi- 1: ség egy részét képező frissgázoknak a hideg munkatérben szenvedett állapotváltozása a (29, 30) szivattyúkban eszközölt