94974. lajstromszámú szabadalom • Elektromos rezgéseket mechanikai rezgésekké átalakító berendezés
Megjelent 1939. évi december hó 31-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 949 74. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektromos rezgéseket mechanikai rezgésekké átalakító berendezés. N. V. Philips' Grloeilampenfabrieken cég- Eindhoven. A bejelentés napja 1927. évi március hó 9-ike. Hollandiai elsőbbsége 1926. évi április hó 10-ike. A találmány elektromos rezgéseket mechanikai rezgésekké, pl. hangrezgésekké átalakító berendezésre, még pedig főleg oly berendezésre vonatkozik, melynél az 5 elektromos rezgések mágneses mezőben mozgatható ferromágneses elemre polari-' zálóan hatnak be. A találmány értelmében az említett elem kizárólag a mágneses mező sark-10 sarui mentén rendelkezik mozgáslehetőséggel, úgyhogy az elem és az ezen sarksaruk közötti légrés vastagsága állandó marad. Az új berendezés előnye, hogy az em,1 15 lített légréseket rendkívül szűkre szabhatjuk, úgyhogy már aránylag kicsiny magnetomótorikus erő elégséges erőteljes vonzó és taszító hatásoknak a mágnesek és a mozgatható elem között való létesí-20 tésére. Ezenkívül az elem mozgáslehetőségét mechanikailag nem korlátozza a légrés vastagsága. A találmány értelmében az elemnek pl. oly módon adhatunk egyenes vonalú moz-25 gáslehetőséget, hogy az elemet ellentétes jelzésű sarkaikkal egymással szemben elrendezett két mágnes között rendezzük el, amikor is ezen mágnesek sarkainak összekötővonala az elem mozgási irányá-30 val párhuzamos irányú Az elem azonos nevű sarkaikkal egymással szemben elrendezett két mágnes koncentrikus henger felületek alakjában kiképezett sarksarui között forgathatóan 35 is elrendezhető. Mágnesek gyanánt végül permanens mágneseket is alkalmazhatunk, miután azon csekély vastagság, melyet a találmány szerinti berendezésnél a légréseknek adhatunk, eléggé erőteljes hatás léte- 40 sítésének lehetőségét biztosítja. A rajzon a találmány két foganatosítási példája látható. Az 1. ábra oly foganatosítást mutat, amelynél az elem egyenes vonalban mozgat- 45 ható, míg a 2. ábrán oly foganatosítás van feltüntetve, amelynél az elem forgathatóan van elrendezve. Az 1. ábra szerint két (1) és (2) más- 50 nes, mely mágnesek akár elektromágnesek, akár pedig permanens mágnesek lehetnek, ellentétes nevű sarkaikkal egymással szemben vannak elrendezve. Ezen mágnesek közepét egymással a mágnese- 55 sen vezető (3) gerinc köti össze. A mágnesek sarksarui közötti térben mozgathatóan H-alakú armatúra van elrendezve, melynek (4) és (5) szárai az (1), illetve (2) mágnesek sarksarui között és 6o ezek előtt fekszenek. A (4) és (5) szárak közepét egymással a (6) vasgerinc köti össze, melyet kis köz meghagyásával a helytálló (7) huzalcséve vesz körül, úgyhogy az armatúra szabad és ennélfogva 65 egyensúlyi helyzete körül rezgéseket végezhet. Az armatúra mindkét végét (8) könnyű rudak támadják meg, melyek a (9) vezetékeken haladnak át, úgyhogy az arma- 70 túra a (9) vezetékek összekötővonala irányában szabadon mozoghat. A (8) rudak egyikének vége a pl. papirosból való, könnyű, üreges kúpot hordja, mely az ar matúra mechanikai rezgését légrezgó- 75 sekké alakítja át. A (9) vezetékek már említett összekötővonala párhuzamos az (1) és (2) mágnesei?
