94962. lajstromszámú szabadalom • A füstgázok melegének gazdaságos kihasználására szolgáló berendezés cserépkályhákhoz

A függélyes (11) cső vagy csatorna az (5a) lapban kiképezett nyíláson áthatol és a füstgázokat a (6) tér alsó részéből, illetve a (10) mélyedésből a (7) tér felső 5 részébe vezeti. A (12) cső vagy csatorna a (7) tér alsó részét az (5b) lap nyílásán áthatolva, a (8) tér felső részével köti össze, míg a (8) tér alsó részéből a füstgázok a (13) könyökcsövön keresztül lépnek ki a 10 kályhából. Az égetett agyagból, betonból vagy vasbádogból való (11, 12) csövek vagy csatornák végei oldalnyílásokkal vannak ellátva. A füstgázoknak a kályhában leírt útja 15 a következő: A (2) tűztérben felemelkednek és a (2a, 2b) nyílásokon keresztül a (6) tér felső részébe jutnak. Melegük egy részét az (5a) lapnak és a (6) teret határoló külső hidegebb oldalfalaknak átadják. A 20 lehűlés következtében áramlás indul meg a (6) tér, illetve az (1) kályhatest falai mentén lefelé. A lefelé áramló füstgázok a (6) tér alsó részébe jutva, a huzam hatása alatt a (10) mélyedés felé áramolnak 25 és onnan a huzam hatása alatt a (11) csövön keresztül felfelé haladva, a (7) tér felső részébe lépnek. A (7) térben melegük egy részét az (5b) lapnak és a (7) tér, illetve az (1) kályhatest oldalfalainak le-30 adva, tovább hűlnek. A lehűlés kövefkez tében a (7) tér oldalfalai mentén áramlás indul meg lefelé. A (7) tér legalsó részéből a füstgázok, a huzam hatása alatt, a (12) csövön át felfelé a (8) tér felső részébe 35 jutnak, hol a hőátadási és az áramlási jelenségek ugyanúgy játszódnak le, mint a (6) és a (7) terekben. A három fokozatban lehűtött füstgázok a (8) tér alsó részéből, a (13) könyökcsövön keresztül tá-40 voznak a kályhából. Az (5c) lap feletti, illetve az áttört (9) fedél alatti légtér a fűtendő helyiség levegőjével közlekedik. Adott esetben az (1) kályhatest alul, felül nyitott külső légköpennyel vehető körül, 45 mely a fűtendő helyiség levegőjének állandó keringését és az (1) kályhatest folytonos hűtését biztosítja. Azáltal, hogy a füstgázok áramlási keresztmetszete a (6, 7, 8) terekben a csövek-50 bői vagy csatornákból való kilépés után hirtelen nő, az áramlás sebessége csökken, mely körülmény a hőátadás szempontjából fokozott előnyt jelent, mimellett az iilepítéshez hasonló jelenségek lép-55 nek fel, amennyiben a korom és a pernye a (6) tér alsO részében, illetve az (5a) lap felett rakódnak le, míg a csövek tiszták , maradnak. Az (5a, 5b, 5c) lapok felső fogantyúval láthatók el és egymásután az (1) kályha 60 testből kiemelhetők. Az (5a, 5b) lapokban a (11), illetve (12) cső átvezetésére nyílások, áttörések vannak hagyva, úgyhogy a (9) fedél leemelése után a csövek és a vízszintes válaszlapok kiszerelhetők. A telje- 65 sen üres kályhatest és a kiszerelt elemek jjorszívóval vagy tetszés szerinti más módon tisztíthatók. Visszaszerelés után a vízszintes válaszfalak széleit, továbbá a válaszfalak azon nyílásait, amelyeken a csö- 70 vek áthatolnak, végül a tűztér felső éleit agyaggal vagy hasonlóval le kell tapasztani. A tapasztás újbóli szétszerelés esetén könnyen eltávolítható. A vízszintes elválasztó lapok csőátbocsátónyílásainál 75 fogva ezen lapok a kályhából, külön fo gantyú alkalmazása nélkül is kiemelhetők. Adott esetben a füstgázokat a (6) térből nem vezetjük a (7) tér felső részébe, hanem a (11) cső a (7) tér alsó részébe tor- 80 kollik, azonban ekkor külön függélyes válaszfalat kell alkalmaznunk, mely meg akadályozza azt, hogy a füstgázok a rendes keringési pálya leírása nélkül a (7) tér alsó részéből közvetlenül a (12) cső alsó 85 nyílásához jussanak. Ez a függélyes válaszfal alul az (5a) lapon nyugszik, fent azonban nem ér az (5b) laphoz. Végeredményben a függélyes válaszfal a (11) csőnek a (7) térben lévő részét pótolja. 90 Az ismert kályháknál a távozó füstgázok a kályhán gyorsan átáramolva, melegük egy részét a kályha felső részében, főként a fedélnek adják le és teljesen forrón hagyják el a kályhát, míg a kályha 95 alsó része a fűtés kezdetén hideg marad. 'Ezt a hátrányt azáltal igyekeztek kiküszöbölni, hogy a füstgázok útjába terelőlapokat, zeg-zug-vonalalakú vezetőcsatornákat iktattak. Ezen megoldás hátránya 100 a huzam jelentős csökkenése, a nehéz tisztíthatóság és az, hogy a füstcsatorna első szakaszai aránylag gyorsan kiégtek és javításuk céljából a kályhát teljesen szét kell szedni és újból felépíteni. 105 A találmány tárgyát képező berendezés mindezen hátrányokat kiküszöböli, az egyes emeleteken egyidőben történik a hőátadás mely az alsó térben a legnagyobb a felső emeleteken fokozatosan 110 kisebb és kisebb, azonban egy emeleten belül teljesen egyenletes. A füstpálya útjában nincsen fojtás. A huzam nem romlik sőt viszonylag gyengébb huzam is elégséges a kályha üzemének biztosítá- 115 sára, mivel a füstgázok csak felfelé a meleg támogatta természetes haladási irányukban áramolnak a csöveken, csator-