94962. lajstromszámú szabadalom • A füstgázok melegének gazdaságos kihasználására szolgáló berendezés cserépkályhákhoz

Megjelent 11)29. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94962. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. A füstgázok melegének gazdaságos kihasználására szolgáló berendezés cserépkályhákhoz. Di*. Kruk Elemér ügyvéd Budapest. A bejelentés napja 1927. évi február hó 17 ike. A találmány tárgya füstgázok melegének gazdaságos kihasználására szolgáló berendezés cserépkályhákhoz. A találmány azon fizikai törvény gyakorlati ki-5 használásán alapul, hogy a gáznemű testek mindig a fajsúlyuknak, illetve a sűrűségüknek megfelelő rétegekben helyeződnek el, olyképen, hogy az egynemű gáz melegebb (könnyebb) része magasabban, 10 míg a hidegebb (nehezebb) része mélyebben foglal helyet. A találmány tárgya berendezés cserépkályhákhoz, azáltal jellemezve, hogy a kályhatest vízszintes válaszfalak útján 15 egymásfelett fekvő hőátadó terekre, emeletekre van osztva és minden egyes emelet alsó részét a felette lévő emelet felső részével, a közbenső vízszintes válaszfalon áthatoló cső vagy csatorna 20 köti össze, úgyhogy a füstgázok felfelé vezetést nyernek, míg lefelé a lehűlés kö vetkeztében a kályha teljes keresztmetszetén szabadon süllyednek. A találmány szerinti berendezés egy 25 változatát az jellemzi, hogy a hőátadótér függélyes falak útján egy szintben fekvő több oly kamrára van osztva, melyek csövek vagy csatornák útján vannak összekötve, olymódon, hogy a füstgáz az egyik 30 kamra alsó részéből a sorban következő kamra felső terébe lép, abban lehűlve, szabadon süllyed és a kamra alsó részéből csövön át jut a sorban következő kamra vagy a felette lévő emelet felső részébe. 85 Az emeletek és az egy szinten lévő kamrák száma, a kályha mindenkori méreteitől és az elérhető huzam nagyságától függ. A mellékelt rajz a találmány tárgyá,t képező berendezés négy példaképen vett 40 megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra egy cserépkályha függélyes hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett vízszintes keresztmetszet. A 45 3. ábra a második megoldási alak függélyes hosszmetszete. A 4. ábra a csőrendszer egy további változatát tünteti fel, míg az 5. ábrán a találmány tárgyát képező be- 50 rendezésnek törpe ikerkályhaban való alkalmazása látható. Az 1—2. ábrákat ismertetve, a cserépkályha köpenye, a tulajdonképeni kályhatest (l)-el, a tűzitér (2)-vel, a hamutér (3)-al, 55 a rostély (4)-el van jelölve. A kályha belső terét a vízszintes, célszerűen csonkagúlaalakú (5a, 5b, 5c) lapok három emeletre osztják. Ezen emeletek, illetve egymásfeletti bő- 60 átadó terek közül az alsó (6)-al, a középső (7)-el, a felső (8)-al van jelölve. A kályhát az (5c) lap felett az áttört (9) fedél zárja le. Az (5a, 5b, 5c) lapokat az (1) kályhatest lépesőszerűen elrendezett belsó 65 párkányai hordják. Az alsó (5a) lap több elemből állhat, melyek egyenkint helyezhetők be, illetve szerelhetők ki. Az alsó (6) tér a (2) tűzteret három oldalról U-alakban veszi körül (2. ábra). 70 A (2) tűzteret határoló oldalfalakban fent, közvetlenül a vízszintes (5a) lap alatt a (2a, 2b) nyílások vannak kiképezve, melyeken keresztül a füstgázok a (6) térbe lépnek. A kályha talpában, a (6) 75 téren belül, a (10) mélyedés van kiképezve.