94947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsonyan forró szénhidrogének előállítására

Meg-jelent 1939. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI jEEjgflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94947. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás alacsonyan forró szénhidrogének előállítására. Gessmann Vilhelm és Shalders Eduardo William gyárosok Rio de Janeiro. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 18-ika. A könnyen forró szénhidrogének szintétikus előállítására irányúié, eddig ismeretessé vált eljárásoknak nagy hátrányuk, hogy magas hőmérsékleteket és nagy nyo-5 másokat igényelnek. A bejelentés tárgyát tevő eljárás szerint ezeket a hátrányokat, elkerüljük. Az új eljárás értelméen egy gázelegyet, amely telítetlen szénhidrogénből (előnyö-0 sen acetilénből) és szénoxidot és hidrogént tartalmazó gázból (pl. generátorgáz, vízgáz vagy hasonló izzó szénből vagy kokszból ós vízgőzből nyert gáz) áll, meleghozzávezetés nélkül s rendes nyomáson 5 fémes katalizátor felett áramoltatunk, amely legalább időnként, kémiailag aktív fénysugárzásnak van kitéve. Alkalmas katalizátort pl. olykép nyerhetünk, hogy finoman porított tiszta elek-3 trolitrezet, wolfram- és horzsakőporral elegyítve, híg, legfeljebb 10%-os marónátron- vagy marókáli-lúggal vagy a kettőnek keverékével kezelünk és azután erősen kiszárítjuk, j Az eljárás például a következőkép vihető ki: Egy reakcióskamrában a katalizátort több, egymástól elválasztott rétegben, megfelelő tartólapokon úgy rendezzük el, D hogy a kezelendő gázelegy minden részecskéje kénytelen legyen a katalizátorral érintkezésbe jutni. Mindegyik réteg villamos fűtőellenállással fűthető s azonfelül a reakciótérben egy vagy több lámpa van 5 elrendezve a katalizátornak ibolyántúli sugarakkal való besugároztatására. A katalizátort kb. 70—80 fokra felhevítjük és kb. 15 percen át, ibolyántúli sugarakkal sugároztatjuk • be. Ezután a fűtőáramot kikapcsoljuk és a kamrába külön vezeté- 40 keken acetilént és vízgázt vezetünk be. Minden 10 rész acetilénre 100 rész vízgáz vezetendő be. A gázok közvetlenül a belépési hely mögött összekeverednek és azután a katalizátorrétegek felett vonulnak 45 el, ahol a reakció könnyen forró szénhidrogének elegyének keletkezése közben végbemegy. Az eközben felszabaduló reakciióhő elegendő arra, hogy a katalizátorrétegeket 70—80 fok körüli hőmérsék- 50 Jeten tartsa, tehát külső hőbevezetésre nincsen szükség. A keletkezett szénhidrqgéneket tartalmazó gáz- és gőzkeveréket a szénhidrogének kondenzálása céljából, pl. hideg vízzel táplált hűtőkígyók segít- 55 ségével, lehűtjük és az át nem alakult kiindulási gázokat újból visszavezetjük az üzembe. A reakció folyamán keletkező víztől a szénhidrogének valamely ismert módszer szerint elválasztandók. A gáz- 60 keveréknek a reakciókamrán való átvezetése közben egészen csekély túlnyomás alkalmazható. E célra már az a szívóhatás is elegendő, amely a szénhidrogének kondenzálódása folytán áll elő. A nyeremény, 65 szénre számítva, az eredeti gázkeverékben foglalt szén 85—90%-át teszi. A kísérletek során kitűnt, hogy a katalizátor K óráig tartó besugároztatás után 2 órán át hatásos. Ezen idő elmúltával a besugározta- 70 tást ismételjük. A munkaviszonyokhoz képest azonban a besugároztatást folytonosan vagy kisebb-nagyobb időközökben is végezhetjük. Katalizátorként más fémek is használhatók. 75