94934. lajstromszámú szabadalom • Elosztó szivattyú az égőannyagoknak robbanó motorokba való betáplálására

— 2 -metszetben, az 1. ábra II—II vonala szerint. A 3. ábra az 1. ábra III—III vonala szerinti metszete. A 5 4. és 5. ábra a találmány egy eltérő kiviteli alakjára vonatkozik, a 4. ábra IV— IV vonala szerinti metszet, míg az 5. ábra ennek megfelelő hosszmetszet. A 6. ábra a találmány szerinti szivattyú 10 egy további kiviteli alakjának hosszmetszete. A 7. és 8. ábra ezen kiviteli alak két változatát tünteti fel. A 9. ábra részletrajz. 15 Az 1. és 2. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a szivattyú (a) tokjának felsőrészében az égőanyagtartályt képező (al) üreg foglal helyet. A tartályt felül a (bl) csőtoldattal ellátott (b) fedőlap zárja le, me-20 lyen át az égőanyag az (al) tartályba érkezik. A (b) fedőlap ezenkívül az általánosságban (el)-el jelölt golyósszeleppel ellátott (c) csőhüvelyt hordja. A (c) hüvely az (al) tartány belseje felé a (c2) 25 kúpos szájnyílással nyílik, mely előnyösen fiberből, vagy hasonló anyagból készül. Á'A égőanyag a (c) hüvelyen át folyik be a hengerekbe. A íulajdonképeni szivattyút a (d) szivattyútest képezi, mely a 30 feltüntetett kiviteli alaknál két egymással osszecsavarolt és (dl) furattal ellátott darabból áll, melyek így a szivattyú hengerét alkotják. A (dl) hengerben mozog a szivattyú (e) dugattyúja. Az (e) dugaty-35 tyúval az (f) tengely váltakozó irányú mozgást közöl. A (i) tengelyt a kellő gyorsító vagy lassító áttétellel a inótor tengelyéről hajtjuk, pl. excenter, vagy más hasonló berendezés segélyével. 40 Hogy a dugattyú a szivattyú (d) testét, vagy hengerét minden löketének kezdetén magával vihesse, a találmány szerint olyan mozgató berendezést alkalmazunk, amely lehetővé teszi a dugattyíi és a hen-45 ger egyidejű vagy viszonylagos elmozdulását. Ez a mozgató berendezés többféleképen megszerkeszthető. Az 1. és 3. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a (d) szi vattyútest és az (e) dugattyúrúd közé ik 50 tátott, előnyösen fiberből, vagy más hasonló súrlódó anyagból készült felhasított (g) hüvelyből áll, mely az (e) dugattyúrudat rugalmas szerv hatása alatt körülzárja. Ez utóbbi acélból, vagy hasonló 55 anyagból készült felhasított, tehát rugalmas, második (gl) hüvelyből állhat. A (g) és (gl) hüvelyeket hosszirányban toljuk be a (d) szivattyútestet alkotó, fentemlített két alkatrész közé. A tömítés biztosítására a két hüvely felső vége és a (d) szivattyú 6 test felső részének egy lépcsőzete közé megfelelő alakú sajtolt (h) bőrdarabot szorítunk. A (h) bőrdarab és a hüvelyek közé még (hl) fémből készült alátétlemezt alkalmazhatunk. 6 Ezen elrendezés folytán azáltal, hogy a (g) hüvely az (e) dugattyúrúdon súrlódik és hosszirányban a (d) szivattyútesttel mereven van összekapcsolva, az (e) dugattyú a (d) szivattyútestet mindkét 7 irányban magával fogja vinni. Az (e) dugattyú által tovavitt (d) szivattyútest mozgását felfelé az határolja, hogy (e3) fejrésze a (c2) kúpos szájnyíláshoz szorul, mellyel különben alakja a 7 kellő tömítés biztosítására pontosan megegyezik. Lefelé a (d) szivattyútest mozgását a beállítható (i) ütköző határolja, melyet pl. az (e) dugattyú vezetékéül szolgáló hüvely alkothat, mely a maga részé- 8 ről az (a) keret (a3) furatában van vezetve. Az (i) ütköző helyzete a (j) fogási ált^l szabályozható, amely az (i) ütközőn kiképzett (il) fogazással kapcsolódik. A szivattyú működése a következő: S Mivel az (al) tartány állán 'óan telve van a (bl) csőtoldaton át érkező égőanyaggal, amely a motor táplálása mellett egyúttal a szivattyú alkatrészeinek kenését is végzi, ez utóbbi lefelé irányuló 9 mozgásánál az égőanyag egy része belép a (dl) hengerbe, ennek felső nyílásán át. A lefelé irányuló mozgás kezdetén a (d) szivattyútest és az (e) dugattyú együtt mozdulnak el, amíg csak a (d) test bele 9 nem ütközik az (i) ütköző felső szélébe, mitől fogva az (e) dugattyú egyedül folytatja löketét. A rákövetkező felfelé mozgásnál a (d) szivattyútest mindenekelőtt együtt mozog a dugattyúval, míg (e3) leje 1 a (c2) szájnyílással tömítően nem érintkezik. Ebben a pillanatban az (e) dugattyú egyedül fogja folytatni felfelé irányuló mozgását és a (dl) hengerben lévő égőanyagot benyomja a mótorhengerbe a (cl) 1 golyósszelepen át. Könnyen belátható, hogy a betáplált égőanyag" mennyisége kizárólag az (e) dugattyú és a (d) szivattyútest viszonylagos elmozdulásától i'iigg. Ennek folytán, lia az (i) ütköző 1 helyzetét, amelytől ezen viszonylagos elmozdulás mértéke függ, megfelelően beállítjuk, a dugattyú által egy löket alatt szállított égőanyag mennyiségét szabályozhatjuk. I A levegőnek a legelső megindítás alkalmával való eltávolítása céljából a (bl) csőrészen nyílást rendezünk el, amely a