94907. lajstromszámú szabadalom • Szines krétát és ceruzát pótló író- és rajzszer, továbbá elájárás annak előállítására

Megjelent 1929. évi december hó 31-én. \ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94907. SZÁM. — IXa b. OSZTÁLY. Színes krétát és ceruzát pótló író- és rajzszer, továbbá eljárás annak előállítására. Uray Imre gyáros Budapest és Rácz fcándor orvostanhallgató Kispest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 17-ike. A találmány szánes krétát és ceruzát pótló író- és rajzszerre, valamint ennek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. A találmány oly, a szokásos színes 5 krétát és ceruzát pótló író- és rajzszer létesítését célozza, mely az író tábláról, mindennemű papírról, valamint egyéb tárgyakról, szárazon való könnyed törlés által letörölhető, továbbá vászonról, szö-10 vetről, selyemről stb.-ről könnyedén lekefélhető, ami által kiküszöböljük azon ismert hátrányokat, melyek azon körülményből adódnak, hogy az ismert színes krétával és ceruzával létesített vo-15 nalak csakis törlőgumival vagy pl. szövetekről erőteljes mosás által távolíthatók el. A találmány szerinti, a színes krétát és ceruzát pótló író- és rajzszer lényegileg 20 finoman porított és jóddal megfestett keményítőből, azonkívül egy ezen anyagot összetartó kötőszerből áll, mely kötőszer gyanánt előnyösen égetett gipszet alkalmazunk. 25 A találmány szerinti író- és rajszert oly módon állítjuk elő, hogy finoman porí'oH keményítőt célszerűen alkoholos jódoldat segélyével megfestünk és az ily módon kapott, barnáslilaszínű jódkeményítőt kötő-30 szer hozzáadása után rudacskákká formázzuk. Ezt oly módon eszközölhetjük, hogy a jódkeményítőt és égetett gipszport víz hozzáadásával pépsűrűségű masszává öszszegyúrjuk és a rudaeskákat a gipsz meg-35 keményedóse előtt ezen még képlékeny masszából formázzuk. Magát a formázást oly módon foganatosíthatjuk, hogy a képlékeny masszába perforált formázórácsot sajtolunk be, vagy a masszát sajtoljuk át perforált formázó rácson, miáltal a masz- 40 szabói egyidejűleg nagyobb számú rudacskát formázhatunk. Égetett gipsz helyett dextrint, enyvet, cementet vagy más ily kötőanyagot is alkalmazhatunk. 45 Kb. 240 g. finoman porított keményítőhöz kb. 30 g. 10%-os alkoholos jódoldatot (tinktúra jódi) keverünk és a keveréket kb. 2—3 óráig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, hogy az alkohol elpárologhas- 50 son. Ezen művelettől elkülönítve kb. 170 g. finom, szitált, égetett gipszet öntünk kb. 270 g. vízbe és kb. 5 percig jól összekavarjnk, hogy a gipsz kellő mennyiségű vizet köthessen meg, majd az ily módon 55 kapott szuszpenzióba beöntjük az előbb megadott módon előállított jódkeményítőt, mire az egészet képlékeny masszává jól összegyiírjuk. Ezután a massza felületét lesimítjuk és belenyomjuk a perforált for- tSO mázó rácsot, mire a gipsz kötése után előbb sötét, kékeslilaszínű, majd a kiszáradás után barnáslilaszínű, írószer gyanánt használható rudaeskákat kapunk, melyek az íráshoz szükséges keménység- 65 gel rendelkeznek-, azonban ennek dacára a rostokhoz stb. nem tapadnak, a száraz ronggyal nyom hátrahagyása nélkül, egyszerűen letörölhető írást vagy rajzot szolgáltatnak. A megadott módon előállított 70 rudacskáknál kb. 4 g. összsúlyra csak 0.045 g. jód jut vegyileg kötött állapotban, mely semmiféle tekintetben higiénikus hátránnyal nem járhat. A találmány a megadott súlyarányok- 75 tói eltérő súlyarányokkal is fogana osítható, mimellett különösen tekintetbe veendő, hogy a felhasználásra kerülő nyers