94894. lajstromszámú szabadalom • Golyós malom

Megjelent 1939. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI (®gffl® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94894. SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Golyós malom. Curt von Grueber Maschinenbau Aktiengesellscliaft cég Berliii-Teltow és I'feiífer Christian mérnök Neubeckum, mint Köppen Vilmos gyárigazgató beckumi lak ós jogutódai. A bejelentés napja 1926. évi november hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi december hó 8-ika. A találmány oly golyós vagy csőmalomra vonatkozik, mely az őrleményt egy előőrlő kamarából egy finomra őrlő kamarába átvezető közbenső kamarával 5 van ellátva. A találmány lényege, hogy a közbenső kamarának az előőrlő kamara oldalán lévő falazatát oly koncentrikus gyűrűk képezik, melyek közötti hézagok az őrlemény átbocsátására a teljes kerü-10 let mentén szabad keresztmetszetet szolgáltatnak. A közbenső kamara falazaLának ezen kiképzése azon előnnyel jár, hogy kiküszöböli az anyagnak a gyűrűk kőzölii hézagokba való beszorulásál. Azáltal, hogy 15 a gyűrűk közötti hézagok állandóan szabadok maradnak, a golyós malom teljesítménye az ilyenfajta ismert malmokéhoz képest jelentékenyen megnövekedik. A rajzon az új golyós malom foganato-20 sítási példája látható. Az 1. ábra a golyós malom hosszmetszete; a 2. ábra az 1. ábra E—F vonala mentén vett, nagyobb léptékű, részleges metszet; a 3. ábra az 1. ábra A—B; a 25 4. ábra pedig az 1. ábra C—D vonala mentén vett keresztmetszet. (a) az őrlendő anyag bevitele számára való nyílás. Az anyagot a golyókkal töltött (b) előőrlő kamarában előzetesen őr-30 lésnek vetjük alá. Ha az anyag a (g) gyűrűfalat elérte, az eléggé finomra őrölt anyag a gyűrűs (c) hézagokon halad át, amint ezt a 2. ábra szemlélteti. A nagyobb anyagdarabok, valamint a golyók 35 a (c) hézagokat nem zárják el, miután az egyes gyűrűk felülete domború kiképzésű. A (c) hézagokon átvezetett anyag a (h) közbenső kamarába jut. Ebben ferde (i) lapátok vannak elrendezve, melyek kúpköpenyszegmensek alakjában vannak ki- 40 képezve. Az (i) lapátok ezen kiképzése az anyagnak a (c) hézagoktól való azonnali elterelését és ezen hézagok szabadontartását eredményezi. A (h) közbenső kamarát a finomra őrlő (1) kamarától a csakis a 45 középen nyílással ellátott (k) falazat választja el. Az anyag az (f) nyíl irányában vezettetik a finomra őrlő (1) kamarába, azonban, ha a (h) kamara túlságos mértékben töltetnék meg, visszaeshet a (b) elő- 50 őrlő kamarába is. A (h) kamara tengelyvonalában a kettős kúp, kettős piramis vagy efféle alakjában kiképezett (m) terelőtest foglal helyet, mely lehetővé teszi az anyagnak vagy a finomra őrlő (1) ka- 55 marába vagy pedig az előőrlő (b) kamarába vezetését. A 3. ábra a gyűrűknek a gyűrűfalon való elrendezését, a 4. ábra pedig a lapátok elrendezését mutatja. 60 Az (i) lapátok egyúttal a koncentrikus (g) gyűrűk támasztékai gyanánt szolgálhatnak; ezen esetben a gyűrűket az (i) lapátokon kiképezett karimán vagy toldaton erősítjük meg. Hasonló módon csatla- 65 kozhat az (i) lapáttest ellenkező, mélyebben fekvő széle a (k) falazathoz. Ilymódon a (g) gyűrűk szabadon tartatnak meg helyzetükben, úgyhogy a közöttük adódó hézagok oly megszakítatlan, gyűrűalakú ha- 70 sítékokat képeznek, amelyekbe az anyag nem szorulhat be, amint ez pl. lyukak