94893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép sodrófeszültségmentes sodronnykötelek előállítására

Megjelent 1929. évi december hó 31-en. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94893. SZÁM. — Xl'V/d. OSZTÁLY. Eljárás és gép sodrófeszültségmentes sodronykötelek előállítására. Felten & Guilleaume Oaríswerk A.-G. gváros cég-Köln-M iilheim. A bejelentés napja 1927. évi január hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi május hó 18-ika. Az eddig ismeretes sodronykötelek nem sodrófeszültségmentesek, vagyis a kész kötél szétsodródni igyekszik, szabadon csüngő teher alatt forog és csavarodik, kifektstve 5 pedig vetődik és hurkokat képez. A sodronykötelek ezen kellemetlen tulajdonságait az a belső feszültség okozza, amelyet a sodronyok pászmákká vagy kötelekké voló fonásuk, ill. együvéverésük alkalmá-10 val szenvednek. Ekkor u. i. a sodronyokat elforgatjuk tengelyük körül, úgyhogy a sodronyban a rostok viszonylagos helyzete megváltozik. Eme káros belső feszültség elhárítása 15 vagy megszüntetése céljából a csévetartókat a kötélverőkasban elforgathatókká tették és egy excentrikus terelőgyűrű vagy pedig planétakerékhajtás segélyével visszafelé való forgást kölcsönöztek azoknak, úgy-20 hogy a csévék kezdeti állásukat a térben folytonosan megtartják, csakhogy a sodronyok ne forduljanak el tengelyük körül, vagyis hogy a rostok mindenkor azonos helyzetüket tarthassák meg egymáshoz ké-25 pest a sodronyban. A kötelek feszültségmentesítésére vonatkozó másik javaslat abban áll, hogy a sodronyban rejlő rúgóerőt szüntessük meg, hogy a sodrony ne rúgózhassék vissza, ha kö-30 téllé verése alkalmával csavarvonalba hajlítják. E visszarúgózás elhárítása vagy megszüntetése céljából javasolták, hogy a sodronyokat, befonásukat, ill. együvéverésüket megelőzőleg, egy íormázón vezessük ke-35 resztül, amelynek segélyével eleve elnyerik azt a csavarvonalalakot, ill. menetmagasságot, amelyet a kész kötélágban, ill. a kötélben kell elfoglalniok. Az ilyen formázóban a sodronyt olykép hajlítjuk meg előre, hogy annak visszarúgózó ereje meg- 40 szűnjék. Sem az egyik, sem a másik javaslat nem hozta meg a kellő eredményt. Az első esetben nem szűntek meg a torzióigénybevételek, amiket az egyes sodronyok kötél- 45 verés közben szenvedtek, úgyhogy a kész kötél még mindig szétsodródni igyekezett. A másodikat pedig (az egyes sodronyok előhajlítását csavaralakra) csupán az ú. n. gyors kötélverőgépeken gyakorolták, ahol 50 a sodronycsévék egymás mögött vannak elrendezve és tengelyük a kötélverés tengelyirányába esik. Kitűnt itt, hogy noha a sodronyok, hajlítással, egyenkint előre alakítva vannak, mégis feszültségek és 55 előzetes igénybevételek támadnak a kész kötélben, amiatt, mert az egyes sodronyok kötélverés közben elfordulnak. A találmány szerint úgy érünk el teljes sodrófeszültségmentességet, ill. álta- 60 Iában teljes feszültségmentességet, hogy mindkét intézkedést, tehát úgy a visszaforgatást, mint az előhajlítást együttesen, vagyis egy és ugyanazon gépen gyakoroljuk. Ehhez főleg a csekély kötélverési se- 65 bességekhez való kötélverőgépek jönnek tekintetbe, amelyeknél a sodronycsévék tengelyei a kötélverés tengelyére merőleges síkba esnek és a csévék forgathatólag vannak ágyazva a kötélverőkasban, ahol al- 70 kalmas meghajtás segélyével visszaforgást nyernek. Ez a kombináció eddig nem volt ismeretes és kísérletileg beigazolódott, hogy csakis a mondott két intézkedésnek együttes alkalmazásával érhetjük el a kívánt 75 célt. Ez a kettőnek előnyeit, azok hátrányai nélkül jelenti. A találmány szerint a csévék visszafor-