94881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a petroleum, kátránny és másefféle iparok olajainak lepárlására, különösen kenőolajok előállítása céljából

Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94881. SZÁM. — Xl/b. (XI/g.) OSZTÁLY. Eljárás a petróleum-, kátrány- és másefféle iparok olajainak lepárlására, különösen kenőolajok előállítása céljából. Steinschneider Leó igazgató Brüun. A bejelentés napja 1927. évi január hó 11-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1926. évi január hó 15-ike. Nehéz szénhidrogéneknek, különösen ezek magas forrpontú alkatrészeinek, mint pl. kenőolajoknak lepárlásánál bom­lások gyakorlatilag elkerülhetetlenek, 5 még akkor is, ha a lepárlást a legkedve zőbb körülmények között foganatosít­juk. Az eközben képződő bomlási termé­kek az eddigi eljárásoknál a párlatokkal együtt kerülnek a desztilláló térből a 10 deílegmálókészülékekbe, ahol azokat frakcionált hűtés útján választják el egymástól. A különféle gőzökből és gázokból álló elegynek ilyen módon való szétválasztása 15 a berendezéseknek elkerülhetetlen hiá nyosságaj folytán tökéletlen és nagy hát rányokkal jár. Már aránylag kis meny­nyiségű, megbontatlan szénhidrogének jelenléte a párlatokban, különösen a 20 kenőolajpárlatoknak, ezeknek gyors utó sötétedését idézik elő és kellemetlen sza­got kölcsönöznek nekik. Ezért körülményes és költséges kémiai kezelés válik szükségessé, ami nagy 25 veszteségekkel jár. Ezenkívül a bomlás nál képződött permanens gázokat a kon denzált párlat ismét abszorbeálja, mint hogy azok túlhosszú ideig maradnak ezzel érintkezésben, miáltal a lobbanás' 80 pont csökken, ami ismét redesztillációkal követel meg. További hátrányt okoz az, hogy a leg könnyebb alkatrészeknek aránylag cse­kély mennyiségei, amelyeknek egy része 35 csak forrpontját messze túlhaladó hőmér sékleten desztillál át, a deflegmáló készü lékekben a nehéz alkatrészekkel együtt kondenzálódik, ami szintén csökkenti a lobbanási pontot és hasonlóképen redesz­tillációkat tesz szükségessé. 40 A szétválasztásnak ez a módszere to­vábbá az egész lepárlási folyamatnak nagyon gondos megfigyelését teszi szük­ségessé, ami a lepárlókészülékek teljesítő képességét csökkenti. 45 A találmánybeli eljárás mindezen hát­rányokat kiküszöböli. Az eljárás azon alapszik, hogy a lepárlást két egymástól különválasztott fázisban foganatosítjuk, Miután a nyersanyagot a párlási hőmér- 50 sékletre melegítettük, az, első fázisban külön lepárló térben először a perma­nens gázokat a megbontott szénhidrogé­neket és a legkönnyebb termékeket, vagyis a káros alkatrészeket, távolítjuk 55 el és ezután a második fázisban, egy vagy több lepárló térben desztilláljuk le a kívánt termékeket, a nehéz szénhidro­géneket, rnímellett az ebben a két lepár­lási fázisban képződött termékeket egy- 60 mástól elkülönítve megfelelő hűtőkészü lékekben hűtjük és kondenzáljuk. A nyersanyagot emellett nem a fűtőkészü­léken való egyszeri átvezetés útján me­legítjük a véghőmérsékletre, hanem azt 65 fokozatosan mérsékelt meleghozzávezetés útján hozzuk a véghőmérsékletre, mimel­lett minden hőmérsékletfokozat után a lepárlást a fentebb ismertetett módon két kiilön fázisban foganatosítjuk. 70 Minél kisebbek a hőmérsékletfokoza­tok, amelyeket az ismételt felmelegítés útján elérünk, annál jobban sikerül a nem kívánatos termékek elválasztása «i nehezebb, telített szénhidrogénektől, mert 75 a nehezebb alkatrészek forrpont ja maga-

Next

/
Thumbnails
Contents