94880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítő átalakulási termékeinek előállítására, sütőipari célokra

trizaocharidek példája gyanánt a raffi­nozt említjük meg. A találmány tárgyát tevő termék ezek mindenikét tartalmaz­hatja. 5 Az előbb említett cukrok közül ezidő szerint csupán a monozaccharidek (úgy­mint a dextroz, fruktoz stb.) könnyen fer­mentálható cukrok, minélfogva szüksé­ges, hogy először az összes polizaccharide-10 kel fermentálásuk előtt monozaicohari­dekké alakítsuk át. Az említett körül­ményből következik, hogy keményítő cukrokból álló összetételben, például a ta­lálmány tárgyát tevő termékben, az 15 élesztő, ha azt a találmány szerinti készít­ményt tartalmazó tésztával érintkezésbe hozzuk, a monozaceharídeket azonnal szénsavvá és alkohollá alakítja át. Ezt az átalakítást megkönnyíti a dextrinezetí 20 keményítő-eszterek jelenléte, amelyek az élesztő enzimek és a monozaccbarid-cuk­rok között kontaktusai!yag gyanánt hat­nak. Az élesztő enzimjei ezen idő alatt a polizaccharideket monozaccliaridekké 25 vagy egyszerű cukrokká alakítják át, úgyhogy amikor az élesztőnek a mono­zaccliaridekre való behatása folytán a gázfejlődés a lehetséges legnagyobb érté­ket elérte, további gázmennyiség képző-30 dik azon körülmény folytán, hogy az élesztő a polizaccharidek bomlása által keletkező monozaccharidekre hat és ily módon meg van akadályozva, hogy a tészta leszálljon vagy visszaessen, mint ami-35 dőn csupán egyszerű cukrok vannak je­len az első esetben. Az ismertetett módon meg van adva annak a lehetősége, hogy a tésztához aránylag egyenletes sebesség­gel kellő mennyisegü gázt vezethessünk: 40 aránylagosan meghosszabbított időtar­tamon át azon időponttól fogva, amidőn az élesztő enzimek a különböző cukrokra hatnak. A kenyér tehát teljesen felduz­zasztott állapotban marad, amíg az élesztő 45 enzimek a kemence hőjének behatása alatt el nem pusztulnak és így a gáz a tésztát nagyobb térfogatra duzzasztja, mint aminő térfogatot az rendesen fel­venne, miáltal nagyobb és könnyebb ci-50 pót kapánk. Meg van adva annak a lehe­tősége is, hogy más cukrok hozzáadását a kenyérkeverékhez egészen vagy részben mellőzzük. Kitűnt, hogy azok a változások, ame 55 lyek a kenyér öregedése közben bekövet­keznek, nem kizárólag a cipó vízvesztesé­gétől erednek. (L. 1. K. Katz „A kenyér öregedésének sebessége" című dolgozatát, amely az X'niv. Amsterdam, Verlag, Akad. Wetenshappen folyóirat 1914. évi 6C 23. kötetének 625. oldalán jelent meg; to­vábbá I. R. Katz „A kenyérhéj öregedé­sének oka és ezen változás megakadályo­zásának lehetősége" című dolgozatát, meg­jelent a Z. f. Elektrochem. folyóirat 19, 6E kötetében, 665. — 7. old.). A kenyér örege­désének előzetes oka inkább az a befolyás, amely a kolloidális keményítő-vízrendszer vízveszteségétől ered. Tekintettel arra, hogy a keményítő, például a keményítő- ?C pép száraz anyagtartalma felette nagy. a víztartalom nagyon csekély változása a rendszerre jelentékeny befolyást gyako­rol. Az amorf keményítőnek a péptől való különválása folytán felszabaduló víz 75 részben elpárolog és részben azt a koagu­iált fejérje elnyeli. Ily módon az amorf keményítő különvál CLSCL fokozatosan halad előre és a kenyér öregedése lényegileg ezen jelenség folytán következik be, 80 amely abban áll, hogy a keményítő a pép­alakból amorfalakban koagulál. Nyilván­való tehát, hogy a találmány tárgyát tevő termék, amely a keményítő elfolyó sítását sokkal tökéletesebbé töreksz i 85 tenni, a kenyér öregedésének késlelteté­sére is szolgál. Azt találtuk továbbá, hogy a találmány tárgyát tevő termék savtartalma, amely­nek a lehetséges legnagyobb értékben a no 2%-ot nem szabad túlhaladnia és rendesen lényegesen ezen mennyiség alatt van, ér­tékes eredmények- elérése szempontjából nagyon fontos tényező. Első sorban ked vező befolyással van az előállított cipó 95 fizikai tulajdonságaira. Azon terjedelem, amelyre a, tészta duzzasztható, a sikér minősége és fizikai állapota szerint válto­zik és bizonyos határok között lehetséges a tészta kelesztésének minőségét megja- 10 vítani azáltal, hogy a sikér fizikai álla­potát módosítjuk. Ha a tészta savtartal­mát, például a találmány tárgyát tevő termék segélyével növeljük, akkor annak rugalmassága, növekedik és meg van az a 101 törekvés, hogy nagyobb cipó képződjék, mimellett közvetve az anyagszerkezet finomabbá és lágyabbá válik. A kellő sav­tartalom ezenkívül azzal a nagyon fontos hatással jár, hogy a kenyérben a bakte- 111 riumos bomlás állapotát megakadályozza. Ez az állapot a kenyér ismeretes raga­csosságának felel meg, amely oda vezet, hogy a cipó alsó részei sajátságos nyálkás halmazállapotba mennek át. Ezen állapot u; bekövetkezését a találmány tárgyát tevő termék használata hatásos módon akadá­lyozza meg.

Next

/
Thumbnails
Contents