94875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gipsszel kevert cement előállítására
Meg-jelent. 1939. évi december hó 31-én. MAGYAR KI RÁLYI SZABADALMI MRrtsÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 94875. SZÁM. — XVIÍ/d. OSZTÁLY. Eljárás gipsszel kevert cement előállítására. Carl Pontoppidan mérnök Ho'te (D «nia) és Svend Buntzen mérnök Kopeiiliága, (Dánia). A bejelentés napja 1926. évi december hó 31-ike. Nagybritánniai elsőbbsége 1926. évi január hó 4-ike. Ismeretes, bogy portlandcementhez a cement megkeményedési idejének szabálycéljából gipszet adnak. A gipszet rendszerint nyers gipsz (Ca S04 , 2H2 0) 5 alakjában keverik a cementhez és pedig a cement súlyának 2—5%-nyi mennyiségben, ha azonban a cement salakot is tartalmaz, 25% gipszet is adhatunk hozzá. Ha a gipszet 125—180° C közti hőmérsék-10 létre hevítjük tel, mint ismeretes kristályvizéből egy és léi molekulányi ielszabadul, az így nyert terméket égetett gipsznek nevezzük, mely alakjában a gipsz víz hozzáadásával gyorsan megkeményszik. 15 Ha a hőmérsékletet a lent megadott magasabb határon túl növeljük, a gipsz kristályvizének maradékát is elveszíti és túlégetett gipsszé válik, mely alakjában, ha vizet adunk hozzá, egyáltalán nem, vagy 20 csak igen lassan keményszik meg. A tapasztalat azt mutatta, hogy nyers gipsznek portlandcementhez, azaz a cementkövekhez (klinkerhez) szokásos módon való hozzáadása és a keveréknek ma-25 lomban való rákövetkező őrlése megbízhatatlan eredményeket ad, melyek ezenfelül a cement megkeményedési időtartamát illetőleg tetemesen változnak is, úgyhogy látszólag azonos körülmények közt 30 előállított cementek, ami a megkeményedési időtartamot illeti, igen változó tulajdonságokat mutatnak, ez pedig komoly hátrányt képez. A dolog beható vizsgálatánál kitűnt, 35 hogy ez a hátrány főleg a malomban uralkodó hóviszonyok következménye, melyek hatásaként a gipsz néha nyers gipsz alakjában, néha pedig égetett gipsz alakjában lesz jelen és a fennálló körülményeknek megfelelően olyan cementet fogunk kapni, 40 inol/nek különböző részei különböző időtartam alatt keményednek meg. Részben mivel a cementkövek hőmérséklete lényegesen magasabb, mint a környezetüké, mikor azokat a malomban táplál- 45 juk és részben mivel a malomban való őrlésre íelhasznált energia a malomban keletkezett hő alakjában visszatérül, könyn/en megeshetik, hogy a malomban uralkodó hőmérséklet 125° C, sőt 160° C fölé is 50 emelkedik, ha a cementet igen finommá őröljük. A hőmérséklet további növekedésével azonban rendszerint különböző tényezők fognak szembehelyezkedni, különösen az, hogy a hő egy része a gipszből fel- 55 szabaduló kristályvíz elpárologtatására használódik fel, továbbá az, hogy a malom a környezetébe hőt sugároz ki, az esetleg a cementkövekre öntött, vagy raktározásuk alatt a levegőből elvont vízmennyiség 60 elpárologtatására hő használódik fel stb. Mint a fentiekből látjuk, igen gyakran megtörténhetik az, hogy a malomban a nyers gipsznek égetett gipsszé való átalakítására szükséges állapotok elő fognak 65 állni ugyan, túlégett gipsz azonban a malomban nem fog keletkezni. Annak megállapítására, hogy az állapo- . tok, ha azokat részleteikben vizsgáljuk, miként változnak a gipsz alakjával, külön- 70 böző kísérleteket végeztünk, melyek eredménye a következőkben foglalható össze: A cement megkeményedése szempontjából rendkívül fontos az, hogy a gipsz milyen alakban van jelen. Ha közönséges, fi- 75 nomra őrölt friss portlandcementhez nyers
