94868. lajstromszámú szabadalom • Védőtekercselésű hengeres zsineggombolyag

— 3 — amelyből, mint később kitűnik, a gombo­lyag helyes oldala felől könnyen kihúz­ható a lögombolyítás megkezdése céljából; a gombolyag a nyilasiból kifelé gombolyít-5 tátik le, úgyhogy a 3. ábra értelmében mindig a védő tekercselés marad legutol­jára. A (10) főtest (13) homlokai (1. ábra) síkok, melyekhez szorosan illeszkednek a védőburok kanyarulatai, melyek azonban 10 a gombolyag felső oldalán gyűrűs (15) burkolatlan felületet hagynak szabadon. A gombolyag fenekén ellenben a védőbu­rok egészen a (13) nyílásig terjed s azzal egyforma átmérőjű nyílást hagy csak 15 szabadon (4. ábra). Megjegyzendő, hogy a homlokok védő burkát képező zsinegsza­kaszok a két homlokon ellentétes irá­nyúak és a gombolyag axiális nyílásához képest érintős helyzetűek. 20 A S6011. sz. szabadalomban ismertetett gombolyag mindkét homlokán volt bur­kolatlan rész. A burok képezésekor ennek folytán a zsinegkanyarulatokat a gombo­lyag axisához képest aránylag nagy szög-25 ben kellett elrendezni, s ennek folytán a burokkanyarulatok néha lecsúsztak a gombolyagról. A jelen találmány tárgyá­nál a gombolyag fenekén a burok egészen az axiális nyílás széléig terjed s ennek 30 folytán a kanyarulatokat a gombolyag axisához képest kisebb szögben lehet el­rendezni. Más szavakkal a 2. ábrán a gom­bolyag A—B axisa és a burok egy kanya­rulatán átfektetett C—D vonal közötti 35 szög kb. 20° vagy kevesebb, ami elégséges ahhoz, hogy a burokkanyarok lecsúszási hajlamát kizárja. Az ilyen védőtekerese­lés a gombolyag lapos végeire befelé irá­nyuló nyomást fejt ki, s ezáltal e végek-40 nek axiális kipohosodását meggátolja. A burok létesítésekor a burkot képező zsmegszakaszok a gombolyag tetején a vastagított (16) gyűrűt és a fenekén a ha­sonló (17) gyűrűt képezik. A gombolyag 45 azon homloka, melyen a főtest egy része burkolatlan, a gombolyag teteje s mint­hogy a találmány szerinti gombolyagnak csak egyik homlokán van burkolatlan fe­lület, nem merülhet fel kétely, míg a ko-50 rábbi gombolyagoknál mindkét homlokon volt burkolatlan felület. Mihelyt tehát a munkás egyszer megtanulta, hogy a bur­kolatlan felületű oldal a gombolyag te­teje, mindig tudni fogja, hogy a zsineg 55 (14) szabad végét efelé kell kihúzni. Nyil­vánvaló amúgy is nehezebb és természet­ellenes lenne a (14) zsinegvéget a gombo­lyag másik oldaláról kihúzni, ahol a (17) vastagított gyűrű közvetlenül körülfogja az axiális nyílást. Emellett, ha ezen töké- 60 letesített gombolyagokat homlokaikkal egymás fölött helyezzük a szállítótartá­lyokba vagy a kévekötő zsinegdobozába, nyilvánvaló, hogy a szomszédos gombo­lyagok egymásba illeszthetők, amennyi- 65 ben (1. ábra) a felső gombolyag (17) vas­tagított gyűrűje befészkelődhet az alsó gombolyag bővebb felső (16) gyűrűjébe (1. ábra). Az 1. ábrában láthatjuk, hogy miként 70 helyezzük el és kapcsoljuk össze a gom­bolyagokat a fel nem tüntetett zsinegdo­bozban. A felső gombolyag (14) szabad vége a már említett módon belülről göm­bölyödik le. Az 1. és 4. ábrán (18) jelzésű 75 külső szabad vége, mely a védő teker cse­lés legvégét képezi, (19) csomóval van kapcsolva az alsó gombolyag (14) szabad végéihez, úgyhogy ha a felső gombolyag zsinege elfogyott, az alsóé fog folytatólag 80 legömbölyödni. Burkolat nélküli gombolyagoknál több gombolyagnak ilyen módon való kapcso­lása komoly nehézségekbe ütközik. Mint­hogy a kévekötő működése időszaké®, a 5-5 (14) zsinegvégre kifejtett ráncigálása a zsineget hurokká alakítja, mely a gombo­lyag axiális nyílásá/ban mozog fel és alá. Gyakran azonban e hurok beér az alsó gombolyag nyílásába s számos laza rost- 90 jávai bekapaszkodik az alsó gombolyag (14) szabad zsinegvégéiiek hasonló rost­jaiba, úgyhogy megtörténhet, hogy me­neszteni kezdi az alsó gombolyag zsine­gét, mielőtt a felső gombolyag teljesen el- 95 fogyott volna. Ilyen körülmények között pillanatszerűleg képződhet csomó, ami természetesen igen kellemetlen. A jelen találmány tárgyánál e hátrány teljesen elkeriiltetik, mert a gombolyag fenekének 100 teljes felülete az axiális nyílás kivételé­vel védőburokkal van fedve. A tapaszta­lat szerint a (14) zsineg a legombolvítás­kor nem ereszkedhet le az alsó gombolyag nyílásába, mert a (17) vastagított gyűrű 105 ütköző gyanánt működve, ezt meggátolja. Szem előtt tartandó, hogy a kötözőzsineg sok kiálló rosttal bír, minthogy pedig a (17) gyűrűt képező sok zsinegszakasz is ilyen szabad rostokkal van borítva, ezek 110 fokozott fékezőhatást fejtenek ki a (14) zsinegvégre s annak az alsó gombolyag nyílásába való nyomulását meggátolják. A találmány tárgyának egy további előnye az, hogy a burok a főtest teljes ki- 115 gomibolyítása után is megáll, anélkül, hogy összeomlana vagy összehurkolódna. A 3. ábrából kitűnik, hogy még a, burok

Next

/
Thumbnails
Contents