94863. lajstromszámú szabadalom • Berendeés carburált vízgáz előállítására

Meg.iclent 1939. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI jKpiggnL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94863. SZÁM. — 11/e. OSZTÁLY. Berendezés karburáit vízgáznak előállítására. Frankfurter Gasgesellschaft cég Tillmetz Franz P. oYl. mérnök és Schumacher Ernst oki. mérnök mlndhái maii Frankfurt a M. A bejelentés napja 1926. évi május hó 31-ike. A jelen találmány karburáit vízgáznak előállítására szolgáló berendezésre vonatkozik, mely ismert módon dolgozik vízgőz-olajgőz-keveréknek az izzó szénré-5 tegbe való bevezetésével és mely az ismert ily berendezésektől abban különbözik, hogy a bevezetett keveréknek krakkolása a generátoroknak íelső részében megy végbe, mely célból ezen íelső részt 10 az alsó rész hőmérsékleténél kisebb hőmérsékleten tartjuk. Ez akként történik, hogy az alsó aknarész, mint közönséges gázíejlesztő működik és mindkét aknarésznek íelső végén csövek vannak elren-15 dezve, melyeken keresztül a íúvásnál, a gázok elvezettetnek. Ezen elvezetőcsöveket csapok segélyével szabályozhatjuk, úgyhogy a távozó gázoknak mennyiségét mindkét csőben változtathatjuk és ezáltal 20 a hőmérsékletet az aknarészekben akként szabályozhatjuk, hogy a hőmérséklet a íelső aknarészben csak 700—800° C lesz. Levegőnek és vízgőznek váltakozva történő bevezetésével az aknának alsó része 25 generátor gyanánt működik; a gázolásnál azonban a két aknarésznek csatlakozási zónájában vízgőz-olajgőz-keveréket vezetünk be. miáltal a íelső aknarészben a karburáló anyagnak krakkolását létesít-30 jük. Egy külön, magában véve ismert előmelegítőkamra segélyével ezen keveréket még magának a generátornak hőjével előmelegíthetjük. A két aknarész felső végén elrendezett 35 elvezetőnyílásoknak mindkét szabályozó csapója oldható kényszerkapcsolás isegélyére akként lehet egymással összekötve, hogy az egyik csapónak elállítása a másik csapónak megtelelő, ellenkező irányú elállítását létesíti. 40 A mellékelt rajzban a találmányt képező berendezés példaképen egy Íoganatosítási alakban hosszmetszetben van ieltüntetve. A berendezésnek két aknája van, me- 45 lyek közül az alsó, az (1) aknarész, nagyobb átmérőjű, mint a íelső, a (2) aknarész. Az alsó aknarészben ismert módon foglal helyet a (3) rostély, míg oldalt a (4) hamuszekrény van elrendezve. Az (5) 50 cső, vízgőznek, a (6) cső pedig levegőnek az alsó aknarészbe való bevezetésére szolgál. Az alsó aknarésznek íelső részében oldalt a (7) elvezetőcső van elrendezve, mely a kéménybe vezet és a (8) tolókával 55 elzárható. A (2) felső aknarészt a (9) fedél zárja el, oldalt pedig a (10) gázelvezető cső van elrendezve, melyet a (11) tolókával zárhatunk el. A (.10) gázelvezető csővel átlósan 60 szemben a (12) cső van elrendezve, mely a (13) tolókával elzárható és mely a kéménybe vezet. Közel a két (1, 2) aknarésznek csatlakozási zónájához a (14) fúvókák vannak kiképezve, melyek a (15) 65 ürös térrel vannak összeköttetésben, melynek födémét a (16) ürös kövek hordják. Ezen térbe torkolnak kívülről a (17) csövek; ezen csöveken át vezetjük be az olajgőz-vízgőz-keveréket a (15) ürös térbe, 70 amelyben az eloszolhatik és túlhevíttetik és ahonnan az a (14) fúvókákon keresztül a (2) felső aknarészbe áramlik. A berendezés a következőképen műkő-